Kult kategória hírei

Zenész, aki prózát ír, felolvas. Költő, aki zenél, dalszöveget ír. A két művészeti ág más műfaj, de nem összeférhetetlen. Sőt, nagyon is jól kapcsolódhatnak egymáshoz. Ezt Grecsó Krisztián és Beck Zoltán be is bizonyította a Hoztunk valamit magunkból című pódiumestjükkel.

Május ötödikén került sor az Alma Galériában egy családias légkörben megrendezett verskiállításra. A kiállítás június másodikáig megtekinthető a Pécs, Zrínyi Miklós utca 19-es szám alatt.

Két felvonásban másfél órát beszélgetett Szendrői Csaba és Milbacher Róbert. Első körben az Elefánt frontemberének frissen megjelent harmadik kötetét, a FÉYN-t mutatták be a Szenes Klubban április 19-én. Emellett szó esett a halálról és egy Szendrői hangját veszélyeztető betegségről is.

A húsvét a kereszténység és mára már a populáris kultúra egyik elismert ünnepe, ami egyeseknek Jézus feltámadását, másoknak pedig a húsvéti tojások keresését, a locsolkodást és a húsvéti nyúl várását jelenti (mind a nyúl, mind a tojás a termékenység jelképei, amik kelta hagyományokból maradtak fenn). Azonban a virágvasárnap ismerete és szerepe elhalványul a nagypéntek, a húsvétvasárnap és a húsvéthétfő mellett. Izraeli tartózkodásom alatt mindenképpen szerettem volna részt venni legalább egy ünnepen, így rendkívül szerencsésnek éreztem magam, hogy a Szentföldön élhettem át a több száz éves hagyományt.

A Mathias Corvinus Collegium felvételit hirdet Egyetemi Programjába, melyre április 16-ig jelentkezhetnek a PTE elsőéves, alap- vagy osztatlan képzésre járó, nappalis hallgatói. Ennek apropóján beszélgettem Deák Martinnal, aki már második éve az MCC hallgatója, és a tervek szerint az MCC-Mindset Pszichológia Iskolában egészíti majd ki PTE-s tanulmányait.

A nevek eredetileg megkülönböztetésre szolgáltak, és tulajdonságok alapján kapták őket birtokosaik. Ezek az eredeti nyelven már kiejtésükkor is kialakítottak valamilyen képet az újonnan megismert félről, ma viszont már neveink nagyobb része külföldről származik, így nem tudunk hozzájuk egyértelmű jelentést kapcsolni. Törvényes létünkről egyébként is személyi számok gondoskodnak, neveink napját pedig egyre kevésbé ismerjük, még annyira sem ünnepeljük. De milyen hatása lehet egy névnek az egyéniségünkre?

A sharenting mint jelenség (a gyerekekről való posztolás a közösségi médiában – a szerk.) az utóbbi években egyre nagyobb visszhangot keltett a médiában, még a közszereplők között is megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy mi a helyes lépés, hiszen a szülőknek egyfajta boldogság a gyermekáldás, amit szívesen megosztanak a nyilvánossággal. 

Napjaink felgyorsult világában egyre kevesebb időt találunk a minőségi kikapcsolódásra, szórakozásra. Ha a szabad idő eltöltéséről van szó, bátran kijelenthetjük, hogy a társadalmunk elkényelmesedett. Egyre kevesebbszer mozdulunk ki otthonról és szervezünk személyes jelenlétet igénylő programokat, hiszen az internet és az okoseszközök bőségesen ellátnak minket szórakoztató tartalmakkal. Bár világunk egyre inkább leszűkül a technikai eszközökre, szabad időnk eltöltése során érdemes tudatosan figyelembe vennünk nemcsak az online tér, hanem a fizikai világ nyújtotta kikapcsolódási lehetőségeket is. Ennek remek módja lehet a múzeumlátogatás, melyre 26 éves kor alatt bizonyos napokon ingyenesen is lehetőség nyílik.

Nincs Zenélő Egyetem kurzus telt ház nélkül. A töretlen népszerűség nem véletlen: a hallgatók nem mástól, mint a 30Y frontemberétől tanulhatnak. Beck Zoli szerint azonban ez nem egy rocksuli, hiszen a kurzus során a zene mélyebb megértése a cél, nem csak a gitározás vagy zongorázás technikájának megtanulása. Természetesen azért a hangszerek iránti szerelem témája is kibontakozott a Beck Zolival folytatott interjú harmadik részében.

Az interjú első és második részét a linkekre kattintva olvashatjátok, és hamarosan érkezik a negyedik, utolsó rész is.

„A természetet az anyanyelvünk által meghatározott vonalak mentén értelmezzük”

(Benjamin Lee Whorf)

Bár jogilag minden ember egyenlő kell hogy legyen, mégis megkérdőjelezhetetlen különbségek vannak közöttünk. Közép-Kelet-Európa népei természetüknél fogva inkább a „mást” keresik szomszédjaikban, mint ami összeköti őket. Azok a kulturális értékek, amiket az elmúlt ezer évben felhalmoztunk, mai szemmel elsősorban a nemzetek egyediségét hivatottak igazolni, még akkor is, ha a Kárpát-medencében sok más néppel együtt éltük meg a történelmünket. Ami viszont nagyon is a miénk, az az anyanyelvünk. 1999-ben az UNESCO közgyűlése február 21-ét az anyanyelv nemzetközi napjává nyilvánította, ebből az alkalomból pedig pár érdekességgel készültünk a nyelvekről és szerepükről. 

Minden pécsi vagy Pécsett tanuló egyetemista közös identitásjegyként éli meg a nemzetközi hangulatot, a külföldi hallgatók és cserediákok jelenlétét. Mind az egyetem, mind a kulturális élet nyitott és befogadó, valamint arra törekszik, hogy a nemzetközi hallgatók pozitív élményekkel térjenek haza. De mi történik akkor, ha egy magyar, netalántán pécsi hallgató dönt úgy, hogy megnézi a nagyvilágot? „Ne vegye zokon uram, de a múltban a nagyvilág járt el ide hozzánk” – mondta Stevens főkomornyik a Napok romjai című filmben, ahogyan a szkeptikusok is legyintenének a gondolatra. A mostanában felröppenő hírekre viszont, miszerint Magyarország ki lesz zárva az Erasmus+-ösztöndíjprogramból, többen felkapták a fejüket, és valószínűleg meg fog nőni a kiutazó hallgatók száma, miközben az aktuális cikkeket böngésszük arról, hogy a magyar kormány pótolná ki az ösztöndíj összegét. Szerencsére a december 15-e előtti, illetve a következő félévben jelentkezőket nem érintik a jelenlegi és kérdéses változtatások. Ha nem az Európai Unión belüli utazásban gondolkodunk, nagyobb fába vágjuk a fejszénket, elkerülhetetlen lesz a vízum igénylése, akár nemzetközi hallgatók akarunk lenni, akár önkéntesek, vagy táborokban, hotelekben dolgoznánk. Ez a cikk igyekszik segítséget nyújtani azok számára, akik nem tudják, hogyan kezdjék el a dokumentumgyűjtést, vagy nem biztosak az anyagiakban, esetleg meg akarják kímélni magukat néhány órányi, (napnyi, vagy heti) utánajárástól, kellemetlen párbeszédtől, (és elkerekedett szemű ügyintézőktől). 

Lassan már nincs is olyan ember, akit elkerülne a boltok február eleji felduzzasztott csokoládé- és vágottvirág-kínálata, a piros szívecskékkel díszített üdvözlőlap-áradat és az interneten folyton szembejövő, akciós ékszereket bemutató hirdetés. Mindenki tudja, hogy február 14-e a szerelmesek napja, azt azonban már kevesebben tudják, hogy honnan is ered ez az ünnep. 

Beck Zoli a 30Y frontembereként vált széles körben ismertté, de emellett a Pécsi Tudományegyetem oktatója is. Szigor és buktatás helyett inkább a szorgalmi időszakban elsajátított tudásra építi fel a szemesztert. Az interjú második részében romológiáról, irodalomról, tanári módszerekről is szó esett.

Sok egyetemistában felmerülhet a gondolat, hogy mit is kezdjen a tavaszi vizsgaidőszakot követő jó néhány hét hosszú nyári szünettel. Örök dilemma ilyenkor, hogy melyiket válassza az ember: a munkát, az utazást vagy a barátokat? Kovács Viviennek, a PTE BTK szociológia BA-szakos hallgatójának az idei nyáron egyikről sem kellett lemondania, köszönhetően a Camp Leaders programnak. Ennek segítségével Vivi a 2022-es nyarat az Egyesült Államokban töltötte, ahol nemcsak dolgozni, hanem az országot felfedezni is lehetősége nyílt. Az alábbi interjúban Vivivel kulturális különbségekről, a Camp Leadersről és az amerikai tapasztalatairól beszélgettünk.

„Plants are the new pets, pets are the new kids”– a növényed a háziállatod, a háziállatod a gyermeked. Ez a címe a „CraftJack” néven futó amerikai oldal egyik kutatásának, ami mostanra bejárta a világot. A kutatás a pandémia után zajlott, és több mint 1000 amerikai állampolgárt kérdeztek meg, egyetértenek-e a fenti állítással, és a többségük valóban magáénak érezte a mondatot. De mit is jelent ez pontosan? Baj, hogyha becézem a kiszáradófélben lévő karácsonyi kaktuszt, vagy hogyha kilakkozom a hevesen tiltakozó macskám körmét? Bár az utóbbi enyhe túlzás, és személy szerint nem javaslom senkinek, van számos érdekes oka és formája ennek a viszonynak ember és állat/növény között.

Nagyon sok néphagyomány és babona övezi a karácsonyi és szilveszteri ünnepet, azonban a legtöbb az új év kezdetére vonatkozik. Ezek meghatározzák, mit lehet enni vagy csinálni, mi kerülendő ahhoz, hogy szerencsénk legyen, vagy épp ellenkezőleg, mik azok a tevékenységek, amik rossz szerencsét okoznak az új évre. Akár babonások vagyunk, akár nem, érdekes ezekről a hagyományokról olvasni, és remélni, hogy tényleg szerencsét hoznak nekünk!

Az újévi fogadalom kiváló példa a nemzetközi társadalom népbetegségeire: az egész világon elterjedt, hogy egy kiválasztott napon üres ígéreteket teszünk. De vajon miért ezen a napon, és miért nem tartja be senki? Cikkünkben most ezekre próbálok válaszokat adni.

A december a készülődés, várakozás, mézeskalácssütés és forraltborozás ideje, az egyetemistáknak pedig a híres-neves vizsgaidőszaké. Folytonos határidők, kétnaponta vizsgák, több ezer oldalas kötelező olvasmányok. Nem meglepő, hogy ez igazán megterheli a hallgatókat, akik méltán érezhetik magukat fizikailag és mentálisan is kimerültnek. Ezért a továbbiakban összegyűjtöttünk néhány ötletet, hogy mivel lehet kikapcsolódni ebben a nehéz időszakban.

Közelegnek az ünnepek, amivel együtt jár a meghittség, a családdal töltött idő, a sok finom fogás, és nem utolsósorban a készülődéssel járó fejetlenség, na meg a stressz, hogy kinek mit ajándékozzunk. Noha ez egyértelműen nem a legfontosabb része a karácsonynak, azért a legtöbben szeretünk kapni, amivel semmi baj sincsen, hiszen az ajándékozás az öt fő szeretetnyelv egyike. Ha kapunk valakitől valamit, azzal azt érezteti velünk, hogy fontosak vagyunk és figyel ránk, és ha mi adunk valakinek ajándékot, jó esetben hasonló hatást szeretnénk elérni.

„Ha ajándékot adsz: add a szíveddel, nehogy a kinyújtott kéz ott maradjon viszonzást várni.” (Mürai Szent Miklós)

A 30Y neve egybeforrt a pécsiség életérzésével. A zenekar, aminek nevét egy szombathelyi buszjelzés ihlette, mára jelenséggé vált. Az együttes, aminek frontembere a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa és a Zenélő Egyetem alapítója. Beck Zolit aligha kell bemutatni bárkinek. Mi azért mégis megpróbáljuk. Dalokról, hangszerekről, oktatásról, irodalomról és a nehézkes időkről is kérdeztük. Az interjú első részében a pécsiség, a helyi zenei élet, illetve a fesztiválélmények kerültek szóba.

A bakelitlejátszón épp Sting szól, mikor megérkezünk. A steampunk hangulatú hely tulajdonosa egy szakállas motoros, aki az első pillanattól végtelenül barátságos. Általában ő szolgálja ki a vendégeket, legyenek azok orvostanhallgatók vagy tárgyalásra érkező üzletemberek. A kedves kiszolgálás és némi érdeklődés a hogylétéről mindenkinek jár.

2022. szeptember 8-án, 96 éves korában meghalt II. Erzsébet angol királynő. Élete hosszú és igen mozgalmas volt, hiszen összesen 70 évig uralkodott, megélve a második világháborút és számos más eseményt és történelmi pillanatot. Könyvek, filmek, sőt még sorozat is készült róla és a királyi család életéről. Ebben a cikkben 5+1 olyan érdekességet szedtem össze a nemrég elhunyt királynőről, ami újdonság is lehet egyes olvasók számára.

Kora őszi este van, szokatlanul világos. A főutcát ellepik az emberek, én pedig ismét rádöbbenek, mennyivel nagyobb az élet szeptember elején, mint egy átlagos nyári éjszakán. Komótosan fagyizó családokon, az átlagosnál kétszer lassabban sétáló turistacsoportokon és változatos műfajokban alkotó utcazenészeken verekedem át magam, hogy eljussak a Művészetek és Irodalom Házába, a PécsLIT Fesztivál egyik csütörtöki programjára.

Ugyan már a nyár nagy része eltelt, de azért még hátra van egy kis idő, amit érdemes kihasználni Pécsett és környékén. És mivel valószínűleg többen mentetek már egy fesztiválra vagy nagyobb utazásra, diákként nem olyan mindegy, hogy mennyi pénzt költötök. Itt van ezért egy kis összefoglaló alacsony költségvetésű programötletekkel, a teljesség igénye nélkül, ami remélhetőleg megment pár forintot nektek a következő ösztöndíj érkezéséig.

Magyar-angol szakos hallgatóként az egyetem D épületébe még csak-csak, viszont azon belül a Szlavisztika Intézet emeletére nem nagyon vitt korábban az utam. Feltűnt, hogy a folyosót színes gyermekrajzok díszítik – viszonylag ritkán látni ilyet egyetemi környezetben. Mint kiderült, a kiállítás az Orosz Filológia Tanszék mellett működő Orosz Központ kezdeményezése. A központ feladata, hogy különböző ismeretterjesztő és tudományos programokat szervezzen, emellett gyakran együttműködik orosz városok iskoláival is, így kerültek a falra szuzdali és Novij Urengoj-i iskolások alkotásai. Interjúm során Dr. Szabó Tündével, a Szlavisztika Intézet vezetőjével beszélgettem az orosz szak jellemzőiről, illetve az orosz irodalom sajátosságairól. 

Remélem, egyre többen vagyunk olyanok, akik minél többet szeretnének tenni a mindennapokban a fenntarthatóság érdekében. Ha szembesültél már étkezéseid során az elviteles dobozok által okozott hulladéktermelődéssel és annak égető problémájával, akkor jó hírrel tudok szolgálni: a Rakun Dobozközösség a válasz a kérdésedre. Annak érdekében, hogy többet megtudj erről a társaságról, olvasd el Varga Judit társalapítóval készített interjúmat, és szívd magadba a zöld tudást!

Ki ne vágyott volna már a sötét, hideg téli hetekben Kubába, a színek, napsütés, tánc és koktélok hazájába? Buda Rékával a PTE Nemzetközi Igazgatóságának munkatársával beszélgettem, aki az előző szemeszterben megrendezett Kuba Est házigazdájaként a Kubában tett látogatásáról és utazási élményeiről mesélt. 

A gimnáziumi magyarórákon általában sírig tartó szerelemről, múzsákról, feddhetetlen erkölcsről és tiszteletről beszélnek a tanárok. Azonban, mint tudjuk, nem minden arany, ami fénylik, és a felszín alatt sok esetben pikáns titkokat tudhatunk meg kedvenc költőink magánéletéről, ami miatt akár verseikre és műveikre is más szemmel tekinthetünk. Tegyünk egy próbát: nézzünk meg három magyar irodalmi alakot, akik nem voltak hűségesek választottjukhoz. Bemutatásukhoz Nyáry Krisztián Így szerettek ők című, nagy port kavart könyvét hívjuk segítségül. 

Úgy gondolom, hogy amikor egy egyetemista meghallja a vizsgaidőszak kifejezést, akkor a teljesíthetetlennek tűnő vizsgák mellett az állandó fáradtság, kialvatlanság jut az eszébe. Teljesen érthetően, hiszen sok hallgató valóban az alvás rovására akarja megtanulni a tananyagot. Éjfélig, sőt egészen hajnalig tanulnak, feltehetőleg elképesztő mennyiségű kávé és energiaital elfogyasztásának segítségével, majd reggel a vizsga előtt még azért felkelnek, hogy átnézzék a jegyzeteket. Kétségkívül sokan az ilyen éjszakázásoknak köszönhetően mennek át a vizsgán, de vajon az eszükbe jut, hogy ez mennyire egészségtelen? Vajon milyen negatív hatással jár, ha megvonják maguktól az alvást, és milyen pozitívumai vannak a megfelelő mennyiségű pihenésnek?

Február 14. a szerelmesek ünnepe, de közben egy nagyon okos marketingfogás, hiszen cégek, vállalkozások milliói terveznek eköré, és igyekeznek olyan termékeket eladni, amik beleillenek az ünnep tematikájába. Az együtt lévő párok többsége pedig vevő ezekre a termékekre, egymást megajándékozva próbálnak kedveskedni a másiknak. De mi szól az „ünnep” mellett és ellene? Milyen új trendek, események születtek ezzel kapcsolatban? Képesek új dolgokkal előrukkolni, vagy még mindig ugyanazokat a köröket futják évről évre?

Az általános és középiskolai beadandók jolly jokere, a „mi ez/hogy van ez/mikor volt ez/mit kell róla tudni?” kérdések megválaszolója, a „nem biztos, hogy ez megalapozott, de legalább most kaptam róla valami képet gyorsan” megkönnyebbülés érzésének kimeríthetetlen internetes tárháza. Ismerős? Valószínűleg a mi generációnkban nehezen találnánk olyan embert, aki ezek alapján ne tudná egyből, hogy a Wikipédiáról van szó. Azonban azt már kevesebben tudják, hogy miként indult útjára ez az iskolás éveket és kétségekkel teli pillanatokat megmentő weboldal, és mit ért el azóta. Ezen kérdések megválaszolására kínált remek alkalmat a Wikipédia nemzetközi napja.

Szabados Csaba életének 20 éves korától fogva szerves része az újságírás, emellett 7 könyv társszerzője is. Az egyetemi újságírásból indult, és bár végzettségét tekintve programtervező matematikus, a bölcsészet iránt is érdeklődik – önmagára használt jelzője az „élsimított kocka”. Jelenleg a Büntető.com-nak dolgozik. Csaba a saját bőrén érezte, milyen volt az, mikor felfutott az online újságírás. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatairól beszélgettünk, ám először arra kértem, hogy fejtse ki, mit is jelent az „élsimított kocka”.

Az Erzsébet Alapítvány mögött már számos tábor áll, és ez 2022-ben sem lehet másképp. Zánkán és Fonyódligeten újra megrendezésre kerülnek az Erzsébet-táborok, ahova várják a lelkes TESO-kat. 

Az Improvokál Társulattal már bizonyára sok pécsi bölcsész találkozott a gólyatáborban, a Művészetek és Irodalom Házában, a Szenesben vagy épp matrica formájában a város különböző pontjain. A pécsi kulturális élet gépezetének fáradhatatlan fogaskerekei ők, műhelyük, a PISZE (Pécsi Improvizációs Színház Egyetemistáknak) már 9 éve ad lehetőséget a hallgatóknak arra, hogy betekintést nyerhessenek az improvizációs színház világába. Az elmúlt másfél évben a világjárvány alaposan megnehezítette, hogy az imprósok hódolhassanak szenvedélyüknek: Kovács Fanni és Hosszú Norbert, a társulat vezetői meséltek a bezártság pozitív és negatív hatásairól.

1921. november 27-én született Budapesten a 20. századi magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja, a Kossuth-díjas és Baumgarten-díjas költő, Pilinszky János. Nem sorolható a hatalmas életművet alkotó költőkhöz, rengeteg kortársa jóval termékenyebben írt, mégis születése után egy évszázaddal még mindig beszélünk róla, olvassuk a műveit, de mi ennek az oka? 

A Covid miatti lezárások, az online oktatás, a streamelt színházi közvetítések és koncertek korszaka után a Magammal viszem – 1921 című előadással nyitotta meg újra kapuit a JESZ, azaz a Janus Egyetemi Színház. A darab az Erzsébet Tudományegyetem száz évvel ezelőtti Pécsre költözésének állít emléket néhány szórakoztató és modern csavarral.

A világ megannyi kultúrával, ezáltal vélekedéssel és hitvilággal rendelkezik. Nem képeznek kivételt természetesen ez alól a különböző túlvilággal és halállal kapcsolatos elképzelések és felfogások sem. A holtak lelkének visszatérése és az elhunytakról való megemlékezés egyik kulturális meggyőződéstől sem idegen, ezáltal megannyi eltérő ünnep és jeles nap ad ennek alkalmat.

Teljes valójában megtapasztalni az Ördögkatlan fesztivált, lehetetlen, alhatsz bármilyen keveset, stoppolhatsz akármilyen hatékonyan, megtervezheted pillanatról pillanatra az egész programodat, még ha sikerül is követned, végül az az érzés marad majd benned, hogy csak egy apró tányérral kaptál egy végtelen svédasztalról, és nem fér beléd több. Ezen gondolatok mentén arra jutottam, hogy megosztom néhány tapasztalatomat azokkal, akik velem tartottak augusztus első hetén a villányi borvidéken, illetve igyekszem hasznos tanácsokkal ellátni a jövőbeli katlanlakókat.

A hála világnapjának múltja a Hawaii szigetén 1965-ben tartott hálaadási vacsoráig tekint vissza. Az ENSZ által megrendezett találkozón fogalmazták meg vágyaikat a résztvevők a hála kifejezésével és a hála adásával kapcsolatban. A megjelentek ígéretet tettek arra, hogy a jövőben ezen a napon hazájukban is megtartják a hála napját. Az esemény óta minden év szeptember 21-én kiemelt figyelmet kap a minket körülvevő világ irányába érzett hála és megbecsülés érzése.

Augusztus 20. a magyar államalapítás ünnepe és a magyar katolikus egyház Szent István tiszteletére tartott főünnepe. Azonban nemcsak a vidám és színes ünnepi kavalkád miatt várjuk minden évben ezt a napot, hanem azért is, mert az édesszájúak ekkor kóstolhatják meg először az Ország tortája díj győztesét. 

Tomboljon éppen bármilyen időjárás odakint, a könyvvásárlás – az olvasás és az emberi birtoklásvágy szerelemgyereke – sokak számára örök szenvedély. Azonban egyetemistaként nem mindig mindegy, mennyit is költünk egy-egy hobbinkra, különösen akkor, amikor a könyvesbolti (átlag- és medián)árak töretlenül kúsznak felfelé. De szerencsére van arra mód, hogy gazdaságosan kiélhessük könyvvásárlási mániánkat – ráadásként mindezt környezetbarát és társadalmilag tudatos módon! A következőkben olyan pécsi helyeket mutatunk be, ahol értéket közvetítő emberek egyetemista pénztárcának mérik a könyvek kilóját. Helyek, ahova érdemes betérni.

Fiatalok és felnőttek egyaránt örülhetnek a fesztiválszezonnak, hiszen a nyáron kicsit újra visszakaphatjuk régi életünket. Pécsen és Pécs környékén, illetve szerte az országban találhatunk izgalmas programokat még a nyáron. 

1969. július 20-án lépett először ember a Holdra, két amerikai űrhajós, Neil Alden Armstrong és Edwin Eugene „Buzz” Aldrin személyében. Az űrhajóban 3 asztronauta tartózkodott, akikből csak ketten léptek a Hold felszínére, ugyanis Michael Collinsnak az Apollo 11 és a SAS nevű holdkomp csatlakozását kellett irányítani a holdsétát követően. A Holdra szállást az egész világon meg lehetett tekinteni a TV-ben, legtöbb helyen élőben, de Magyarországon például csak utólag. A grandiózus esemény tiszteletére ezen a napon tartjuk a Hold világnapját.

Összepakoltuk a cuccainkat egy kis teherautóba, felmondtuk az albérletet, és már útnak is indultunk... We followed our hearts! – mondta Romy Jüch, aki Hollandiából érkezett Magyarországra néhány évvel ezelőtt, és saját bevallása szerint Pécsen otthonára is lelt. Mesélt nekünk az élete legnagyobb kalandjaként megélt költözködéséről, saját identitásáról és arról, hogy mit jelent számára Magyarország. A fiatal holland lány – aki egyébként félig magyarnak, félig hollandnak vallja magát – gyönyörű szavakba öntötte a magyar kultúráról alkotott véleményét, amiről saját blogján is rendszeresen olvashatunk.

Az Among Us sikere legjobban a hazai Follow the Flow együttes sztorijával modellezhető: nem tudja senki, honnan jött, mégis hihetetlenül rövid idő alatt óriási népszerűségre tett szert. Igaz, hogy a játék 2018-ban jelent meg, mégis 2020 májusában robbant be igazán, azóta folyamatosan növekszik a felhasználók száma.

A Boots Riley rendezte film görbe tükröt tartva mesél nekünk a kilátástalanságról, a kapitalizmusról, a karrierizmusról és a „fekete–fehér” rasszista sztereotípiákról, miközben zabolázatlan kancaként csapong szerteszét. Vajon magyarként mennyire érezhetjük magunkénak az (afro)amerikai problémákat?