Az oktató zenész – Interjú Beck Zoltánnal

Prezsnyák Péter
2023.01.24.

Beck Zoli a 30Y frontembereként vált széles körben ismertté, de emellett a Pécsi Tudományegyetem oktatója is. Szigor és buktatás helyett inkább a szorgalmi időszakban elsajátított tudásra építi fel a szemesztert. Az interjú második részében romológiáról, irodalomról, tanári módszerekről is szó esett.

Ha már épp az egyetemen vagyunk, és ide is az órádról estél be, bogozzuk ki: hogy lesz egyetemi tanár a kirúgott gimnazista diákból?

Könnyen. Nem voltam rossz gyerek, inkább csak nem szerettem a szabályokat. Bár jó tanuló sem voltam, nem gondoltam magam butának. Úgy azért nem lettem volna tanár. Érdeklődő gyerek voltam. Ez egy életút, aminek megvannak a maga szakaszai. Kertész Imre mondta, hogy


én is végigéltem egy adott sorsot. Nem az én sorsom volt, de én éltem végig”.

El tudunk mesélni egy élettörténetet, amit a miénknek ismerünk. 29 éves koromig mutáltam, addig például nem is álltam készen az éneklésre. Ezt a szervezetem is jelezte. Én későn érő típus vagyok ebben a szakmában, már ami a rock 'n' roll átlagot illeti.


Talán a régi énednek köszönhetően is jutottál el oda, ahol ma vagy. A hibákkal, bukásokkal együtt. Hiszen ha felismerjük őket, sokat fejlődhetünk. Talán többet is, mint ha sosem lázadtunk volna.

Valószínűleg igazad van. Kellett a kudarc megtapasztalása is. Bármennyire is történtek felemelő dolgok mellette. Alkotói oldalról is sok minden történt. Pozitív és negatív egyaránt. 

De ha annak idején nem vágnak ki a gimiből, nem találkozom a párommal sem, akivel azóta is együtt vagyunk, és van egy csodálatos lányunk.  

Az élet már csak ilyen.

Miért pont a romológia? Van valamilyen személyes vonatkozása?

Mondhatni igen. Tinédzserként olvastam Holdosi József Kányák című regényét, ami nagyon megtetszett. Persze akkor még nem volt internet, nem volt olyan könnyű információkat találni, mint manapság. És ha már sors meg véletlenek: az egyik kiváló szombathelyi irodalomtanárom, Fűzfa Balázs mondta, hogy a Holdosi itt lakik a főiskola mögött. Nem hihetetlen? Elmentem hozzá, beszélgettünk. Sok mindent megtudtam róla, illetve a családjáról. Ő egyébként a hazai cigányirodalom egyik legfontosabb prózaírója volt. Elkezdtünk közös szemináriumot szervezni, utánajárni, kik vannak ebben a térben. Az OTDK-dolgozatomat is ebben a témában írtam a Pécsi Tudományegyetemen. Ez fel is tűnt dr. Forray Katalin professzorasszonynak, aki egy romológia tanszék megalapításán törte a fejét.


Gondolom, nem volt túl gyakori témakör.


Nem. Cigányok és nem cigányok elkezdtünk összeállni, dolgozni, majd egy napon már nem ingyen csináltuk, hanem tanársegédként.


Ha már irodalom: mi a kedvenc könyved?


Ez változó, de úgy mondanám, hogy a kedvenc könyvem ma Julia May Jonastól a Vladimir. Ezt olvastam legutóbb.


Beck Zoliról köztudott, hogy elég laza figura. Tanárként is az? Könnyen át lehet menni az órákon? Milyen módszereket alkalmazol?


Ismerem a hibáimat, amiket el is árulok a hallgatóimnak. Tudományelméleti értelemben is fontosnak tartom, hogy folyamatosan reflektáljunk önmagunkra. Vagyis hogy önkritikára is képesek legyünk. A vizsgaidőszak nem érdekel, a szorgalmi időszak annál inkább.


Az a fontos, hogy hétről hétre történik-e velünk valami fontos. Ezek azok a pillanatok, amikért megéri egyetemen oktatni.

Ha ez megvan, lelkesen adok jelest bárkinek. Ha nem érjük el, az csalódás.


Gyakori, hogy nem sikerül?

Előfordul, sajnos. Néha az egész félév nem áll össze.

Nem tanulnak a diákok, nem elég érdeklődőek, vagy mi az oka?


Semmiképpen sem ez. A hibát ilyenkor magamban keresem. Ha nem működik, nem tudom átadni az anyagot, akkor én rontok el valamit. Miért nem tudom bevonni őket? A módszertan nem jó, vagy a motiváció nincs meg? Megpróbálom megkeresni a válaszokat.


Akkor elégtelent nem nagyon kap senki.

Nem hiszem, hogy a rossz jegy jobb tudósokat farag. Egyszerűen nem tudok hinni benne. Szóval nem gyakori az ilyesmi.



Ma egyébként sikerült átadni az anyagot?

Szerintem igen. Nagyon izgultam, mert egy angol nyelvű kurzus volt, a roma studies. Nem könnyű idegen nyelven megfogni a diskurzus természetét, vagy épp shakespeare-i magasságokban beszélni. A hallgatók többsége nem az európai térben szocializálódott, más kultúrákhoz szoktak.


De mindenkihez közel kell hozni az irodalmat.

Más a szonett jelentése és a költészet metrikája egy távoli országból érkező hazájának kultúrájában. Szenegálban például te megértenéd a magyar irodalmat? Hát, nem olyan biztos. Adtam nekik feladatot is, hogy hozzanak példát a kedvenc popelőadójuktól, és nézzük meg a dal rímképletét, környezetét. Nem annyira evidens, hogy AABB vagy ABAB lesz. De itt megint csak egy kis módszertan: nem az a lényeg, hogy elmondjam, mi az a rím. A megértés a fontos, hogy empátiával tudjak beszélni róla.


Egyszer azt mondtad, az egész életed úgy zajlik, hogy egy kicsit mindig egyetemista maradsz. Ez egy tanárnak, gondolom, evidens.

Így van, egész életemben egy kicsit egyetemista maradok.


(Az interjú egy cikksorozat része. Az első részt itt olvashatjátok.)


Fotók: Magosi Máté


Create Account



Log In Your Account