Sopianae Slam Poetry Klub szezonnyitó
A slam poetry kifejezés valószínűleg senkinek nem újdonság. A pécsi Sopianae klub ismét megnyitotta kapuit, kezdetét vette a 2023/24-es évad. Hadd meséljem el, miért érdemes benézni a minden hónap közepén tartandó művészeti estre!
A slam poetry irodalom. A slam poetry mozgalom. A slam poetry szabadság. A slam poetry klub egy olyan közösség, ahol bármi megtörténhet. Havonta egyszer, szerda esténként a Művészetek és Irodalom Háza különösen vegyes közönséggel telik meg. Van, aki szép ruhában, harisnyában tipeg a bejárat felé, van, aki arcába húzott kapucnival kémleli a földet. Egyesek társaságban érkeznek, hangos örömmel, öleléssel üdvözölnek mindenkit, míg mások a kis noteszükbe fordulva motyognak magukban. Idősebb párok andalognak a kapuhoz, egy lány remegő kezekkel cigarettát sodor a lépcső mellett. A háttér színházi díszletet idéz, borospoharak koccanása adja a színvonalas háttérzenét, a főszereplő pedig a mikrofon, mely kézről kézre jár. „Saját műsor három percben” – igen, jó helyen jársz, ez a Sopianae Slam Poetry Klub estje. Foglalj helyet és élvezd a műsort! Látod, az a srác, kezében egy sokat látott sapkával és egy mikrofonnal. Aki mindenkit ismer és akihez mindenki fordul… na, ő Kövi. Ma ő a karmesterünk, a szórakoztató porondmester, egy kicsit mindenki szenszeie, legjobb barátja. Amikor az ő szájából elhangzik az ominózus mondat („Kedves nemek és korosztályok!”), hirtelen csend ereszkedik a teremre. Érzed a mindent átható izgalmat a levegőben? A székek megteltek, az új látogatók feszülten figyelik a hagyományos mikrofonállvány-kisokost és a rövid házirendet. A klub első szabálya, hogy ne beszélj senkinek a klubról – nem, ez nem az a klub. A slam poetry első szabálya, hogy nincsenek szabályai, nincsenek határok. Mint ahogy a szezonnyitó esten is láthatod, itt minden belefér: kitárulkozó bejelentés, rap, programajánló, vagy érzéki tánc a mikrofonállvánnyal. Szinte mindegy a kifejezési mód, maga a kifejezés a lényeg. A slam poetry harmadik szabálya, hogy ha Anta azt mondja, halál vagy sötétség, iszunk! A slam poetry negyedik szabálya: egyesek magukba fordulnak, mások a világ felé. Ugyan a havi verseny mindig egy adott hívószó köré szerveződik (a szezonnyitó például a táncra épült), az előadás konkrét témája bármi lehet. Komoly fájdalmak, szerelmi bánatok, identitásválság, részeg esték, társadalmi szerepek, önreflexió, rendhagyó történelemóra, elmúlás, elengedés. Ne aggódj, a súlyos művészi mélységek közti fesztelen szórakoztatásról Kövi gondoskodik – nevetni jó, nevessünk magunkon, egymáson. Nevessünk együtt! Az ötödik szabály igazából csak egy hang. Csettintés. A slam poetry hatodik szabálya, hogy a slamszűznek kiemelt figyelem jár. Kiállni az emberek elé mindig nehéz. A legbensőbb gondolatainkról, érzelmeinkről és problémáinkról beszélni ijesztő, pláne amikor tudod, hogy ténylegesen meg is hallgatnak. A slam poetry klub csoportterápia. A hetedik szabály, hogy mindig van egy áldozati bárány. Az utolsó szabály: nem létezik félelem. A slam poetry igazából nem más, mint feltűnően szórakoztató egyéniségek nyilvános találkozója. Kívülállóként is kifejezetten élvezetes, ám szeretnélek arra ösztönözni, hogy mindhárom székbe ülj bele! A néző, a zsűri és a fellépő szerepe is elég kényelmes, mindegyikkel egy-egy új világ nyílik meg előtted. Találkozzunk legközelebb október 18-án a Művészetek és Irodalom Házában. A verseny témája: SÁMÁN.
A slam poetry második szabálya, hogy a közönség mindig az előadóval szimpatizál. A verseny keretein belül minden elhangzott szöveg, előadott produkció után közös visszaszámlálás indul. Kövi profi műsorvezető módjára tolmácsolja a zsűri pontszámait, a legalacsonyabbtól a legmagasabbig, a közönség pedig egy ember módjára reagál. Az előadás mindig tökéletes, a nézők barátságosak és együttérzők. Mindenki meztelen, nem csak a király.
