A név mint az identitás pillére
A nevek eredetileg megkülönböztetésre szolgáltak, és tulajdonságok alapján kapták őket birtokosaik. Ezek az eredeti nyelven már kiejtésükkor is kialakítottak valamilyen képet az újonnan megismert félről, ma viszont már neveink nagyobb része külföldről származik, így nem tudunk hozzájuk egyértelmű jelentést kapcsolni. Törvényes létünkről egyébként is személyi számok gondoskodnak, neveink napját pedig egyre kevésbé ismerjük, még annyira sem ünnepeljük. De milyen hatása lehet egy névnek az egyéniségünkre?
Kezdjük talán a vezetéknevekkel. A családnevek értelmét már magában a kifejezésben megleljük: a legszűkebb emberi közösségek továbbörökített megkülönböztető jelképe. Eredetileg legtöbbször csak egy személy kapta, aki később utódaira is kiterjesztette. Mivel a legtöbb társadalomban ezek használata nem volt kötelező, és valódi különleges nevekkel egyébként is csak a nemesség rendelkezhetett, a huszadik század elején már igen nehézzé vált az adminisztráció. A zavar megszüntetésének érdekében Svédország kormánya 1901-ben törvényekkel akarta rákényszeríteni a lakosságra a vezetéknevek használatát. A svédek – és az északiak többsége – ekkor patronimikont, vagyis az apjuk keresztnevét plusz a „-son”-t használták vezetéknévként, és ezt alkalmazták hivatalosan is. A probléma akkor tűnt fel a kormánynak, amikor bár megkülönböztetés gyanánt kívánták ezt bevezetni, a nép megközelítőleg ötöde használta az Andersson vezetéknevet. Ennek megoldására kiadták a Svéd névkönyvet, amiből a polgárok válogathattak. Lehetőségeik gyakran korlátozottak voltak, ám fellebbezésekkel sok új, svédül is értelmetlen név jött létre. A vezetéknév-problémák természetesen más nemzeteknek is kijártak. Vietnámban és a Fülöp-szigeteken a gyarmatosító hatalmak követelték a kötelezővé tételüket, ami ugyanúgy forgott le, mint Svédországban. Vietnámban az utolsó uralkodó dinasztiára tisztelettel szinte mindenki Nguyennek nevezte el magát, így ma ők tartják a világrekordot: a lakosságuk 40%-a ezt a vezetéknevet viseli. A Fülöp-szigeteken pedig a névkönyv minden őslakosra spanyol hangzású nevet kényszerített. Érdekes példa ezzel szemben Izland esete, ahol a beáramló elegáns, új dán nevek hatására már a 19. században betiltották az idegen vezetékneveket, és ma is csak patronimikont használnak. Grafika: Munkácsi Zsófia A „névkönyv” viszont nem csak a régi idők furcsa eszköze. Ma Magyarországon és más helyeken is csak egy bizonyos, előre meghatározott és lassan bővülő listáról lehet keresztnevet választani gyermekünknek. Természetesen lehet kérelmezni új nevek bejegyzését, de az már a Nyelvtudományi Kutatóközpont lelkiismeretét terheli, hogy ezeket elfogadják-e. Minden új évkor olvashatunk cikkeket az internetes hírportálokon, amelyekben az előző évben elfogadott és elutasított neveket sorolják fel. 2022-ben a 625 kérelemből 120-at fogadtak el, ennek többségét török sorozatokból és különböző összekapcsolásokból, vegyítésekből származó nevek teszik ki. Ez nem új tendencia, de hogy mégis mit tart elég helyénvalónak a hivatal, azt nem tudjuk pontosan behatárolni. A lényeg, hogy a sokadik próbálkozás ellenére sem lehet még Kolbásznak nevezni az újszülöttet. A szülők legtöbbször csak az egyediséget tartják szem előtt, ami ha belegondolunk, ilyen extrém esetekben rossz hatással lehet a gyermek lelki fejlődésére. Ugyanakkor több név összetétele lehet egy bók az ősök felé, vagy a különleges nevek szolgálhatnak utalásként egy-egy kedves emlékre. Mindenkinek szíve joga, hogy mi alapján hoz meg egy ilyen fontos döntést. Ha tényleg kedélyeket borzoló újításokat szeretnénk kritizálni, akkor itt van pár példa a kreatív szülőkre: Egy Fülöp-szigeteki férfi 2020-ban Davao városában kedvenc animesorozata után Naruto Uzumaki Namikazének nevezte el fiát. A hivatal elfogadta. A svéd neveket reguráló törvények ellen tiltakozva egy pár Brfxxccxxmnpcccclllmmnprxvclmnckssqlbb11116-nak kívánta elnevezni fiukat. A szülői elképzelés szerint a nevet Albinnak kellett volna ejteni. Természetesen ez nem sikerült, és évekig pereskedtek miatta. Elon Musk a 2020-ban, Grimestól először született gyermekét X Æ A-12-nek kívánta elnevezni. Ezt a kaliforniai törvények nem tették lehetővé, ezért a tizenkettőt kénytelen volt arab számokról rómaira változtatni, így lett a fia hivatalosan is X Æ A-Xii. Jelentése X mint változó, Æ mint mesterséges intelligencia – Ashnek kell kiejteni, utolsó része pedig a kedvenc repülőjüket takarja. A mondással ellentétben a név nem kötelez. Szüleinktől többek közt ezt is örököljük – a keresztnevünket pedig kapjuk –, és legyen gyakori vagy ritka, szeretjük vagy nem, mindenképpen a miénk. Azt már mindenki maga döntse el, hogy a név megváltoztatása első lépése-e a személyiség megreformálásának, vagy csupán formaságként tekint rá.A kreativitásuk miatt néhány névkombináció olyan egyedi lett, hogy még a nem olyan furának hangzó neveket is akár csak egy-egy ember viseli a világon.
