Work-, study- and travel kisokos for dummies – A vízum

Minden pécsi vagy Pécsett tanuló egyetemista közös identitásjegyként éli meg a nemzetközi hangulatot, a külföldi hallgatók és cserediákok jelenlétét. Mind az egyetem, mind a kulturális élet nyitott és befogadó, valamint arra törekszik, hogy a nemzetközi hallgatók pozitív élményekkel térjenek haza. De mi történik akkor, ha egy magyar, netalántán pécsi hallgató dönt úgy, hogy megnézi a nagyvilágot? „Ne vegye zokon uram, de a múltban a nagyvilág járt el ide hozzánk” – mondta Stevens főkomornyik a Napok romjai című filmben, ahogyan a szkeptikusok is legyintenének a gondolatra. A mostanában felröppenő hírekre viszont, miszerint Magyarország ki lesz zárva az Erasmus+-ösztöndíjprogramból, többen felkapták a fejüket, és valószínűleg meg fog nőni a kiutazó hallgatók száma, miközben az aktuális cikkeket böngésszük arról, hogy a magyar kormány pótolná ki az ösztöndíj összegét. Szerencsére a december 15-e előtti, illetve a következő félévben jelentkezőket nem érintik a jelenlegi és kérdéses változtatások. Ha nem az Európai Unión belüli utazásban gondolkodunk, nagyobb fába vágjuk a fejszénket, elkerülhetetlen lesz a vízum igénylése, akár nemzetközi hallgatók akarunk lenni, akár önkéntesek, vagy táborokban, hotelekben dolgoznánk. Ez a cikk igyekszik segítséget nyújtani azok számára, akik nem tudják, hogyan kezdjék el a dokumentumgyűjtést, vagy nem biztosak az anyagiakban, esetleg meg akarják kímélni magukat néhány órányi, (napnyi, vagy heti) utánajárástól, kellemetlen párbeszédtől, (és elkerekedett szemű ügyintézőktől). 

A vízumigénylés – a biztosításigényléshez hasonlóan – egy ijesztő, komoly és rejtett költséges lépésnek tűnhet, amire néhány ember elfelejthet gondolni az egyébként szórakoztató és informatív prezentációk és tájékoztató anyagok hallgatása közben. A biztosításhoz érdemes olyan társaságokat felkeresni, amik ajánlanak ifjúsági, azaz 30 éven aluliaknak járó kedvezményt, amit 90 napnál több időre is lehet igényelni, mindenképpen több ajánlatot is meg kell fontolni, viszont arra is figyelni kell, hogy néhány bank csak a saját ügyfeleinek ajánl biztosítási csomagot. Egyes társaságok rangsorolják az országokat „veszélyesség” vagy „ajánlott ország” alapján.

Méltán népszerűek az amerikai táboros és hoteles munkák, és a munkákat közvetítő cégek (többek között a Camp Leaders, a Camp America, valamint a CCUSA).

Ebben az esetben J1-es vízumot kell igényelni (az usa.esta.net szerint a J1-es vízum a 38 év alatti, felsőoktatásban, nappali képzésben tanuló hallgatók számára létezik fizetett, fizetetlen, szerződéses és nem szerződéses nyári munka vagy szakmai gyakorlat esetén). Kész állásajánlattal, szerződéssel, szállással, a pozícióhoz megfelelő angol nyelvtudással és útlevéllel kell rendelkezned.

Ezen közvetítők nagy előnye, hogy átvállalják az ügyintézést, kívánság szerint pedig még a vízuminterjúra is elkísérnek. A megbízhatóság érdekében csatolni kell az egyetemi kreditindexet, és teljesíteni kell mindkét félévben a tárgyak minimum 50%-át.

Ezzel szemben az amerikai F1-es vízumot a felsőoktatásban vagy magán-középiskolákban tanuló, vagy angol nyelvtanfolyamon részt vevő hallgatók tudnak kérni. Nekik a TOEFL-vizsga megléte kötelező, a vízumkérelem során be kell mutatni a regisztrációt az adott intézménynek. Az usa.esta.net szerint a két vízum esetén a legnagyobb különbségek, hogy F1-es vízum esetén be kell mutatni egy igazolást, hogy rendelkezel külső anyagi forrásokkal az ösztöndíjon túl, míg J1-es vízum esetén a pénz 50%-a állami támogatásból kell hogy származzon, illetve J1-es vízum esetén van lehetőség munkavállalásra. A DS-160 online űrlap kitöltése mindkét esetben kötelező, ami lényegében a vízumigénylő űrlap, ezenkívül kötelező az útlevél, a születési anyakönyvi kivonat és az erkölcsi bizonyítvány. A vízum összege ebben az esetben 160 USD, de ehhez hozzá kell számolni a vízumfotó díját (5x5 cm méretű, a fehér háttér és a fül láthatósága kötelező)

Amennyiben mégis a tanulás mellett döntünk, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar a múlt félévben Azerbajdzsánba, Japánba, Peruba, Izraelbe, Thaiföldre és Dél-Afrikába kínált lehetőségeket az Erasmus+ KA107-es (más néven nemzetközi) ösztöndíj keretében.

Közös tulajdonságuk, az amerikai F1-es vízumhoz hasonlóan, hogy minden esetben kell útlevél, születési anyakönyvi kivonat, illetve pénzügyi igazolás (számlakivonat vagy jövedelemigazolás formájában) arról, hogy az ösztöndíjon felül is képesek lennénk eltartani magunkat, vagy pedig családtag is hajlandó lenne anyagilag támogatni minket, amit aláírt, konyhanyelven mondva „támogatói szerződés” formájában kell leadni. Egyes részletek különbözhetnek az országok között. Peruba digitalizált fotót kérnek és ujjlenyomatot mind a tíz ujjról, Japánba személyesen kell leadni az összes dokumentumot ügyfélfogadási időben, viszont nincsen vízumdíj, míg Izraelben elég a dokumentumokat a vízuminterjú időpontjában beadni, és a szülők útlevelét is szeretnék ellenőrizni.

Grafika: Buda Klaudia

Bár a legtöbb nagykövetség és belügyminisztérium honlapja biztosít leírást a dokumentumokról, ez azt is jelenti, hogy nem fordulhat elő néhány életszerű, váratlan probléma. Valamint az ezekhez hasonló banki, biztosítói vagy nagykövetségi párbeszédek elkerülése is megspórol néhány hajszálat:

– Jó napot kívánok! Azzal kapcsolatban szeretnék érdeklődni, hogy izraeli vízumdíjat tudnék-e az Önök bankján keresztül utalni?

*Elkerekedett szemek*

– Vízumdíjutalás? Hát kérem szépen, az USA-ba például sokan szeretnének menni, mert sok diák megy ilyen amerikai táborokba, de Izraelbe?!

Hátrafordul a kollégához.

– Vica, te tudsz arról, hogy Izraelbe utalnánk vízumdíjat?

Vica felnéz a monitorjából.

– Izraelbe? Biztos, hogy nem. De én úgy tudom, hogy oda nem kell vízum, ha 90 napnál kevesebb ideig maradnak.

– Én Erasmusra fogok jelentkezni, tanulmányi céllal.

– Ó, oda is van Erasmus? Ezt nem is tudtam. És milyen számlára szeretnék utalni? A nagykövetség honlapján nincs fent?

– Megnéztem a honlapot, semmit nem írtak róla. Ezért is jöttem be érdeklődni, hátha itt okosabbak tudnak tanácsot adni. 

– Hát, számlaszám nélkül nem tudunk utalni. Ezt meg kéne érdeklődni a honlapon, vagy nincsen e-mail-címük? Próbálják meg mindenképpen.

– Izraeli nagykövetségi iroda, miben segíthetek?

– Jó napot kívánok! A vízumügyintézéssel kapcsolatban szeretnék érdeklődni. 

– Sajnálom, rossz gombot nyomott, az egyes gombot kellett volna megnyomni, mert az a konzulátus, ők intézik a vízumot. Talán gondot okozott a nyelvtudás?

– Megpróbáltam a konzulátust, de sajnos nem veszik fel, pedig a Google szerint ügyfélfogadási idő van. 

– Igen, azt személyes ügyfélfogadásra értik, telefonos ügyfélfogadás déltől kettőig van. Próbálja meg később, vagy hagyjon üzenetet, a kolléganő fel fogja hívni, amint tudja.

– Mivel Izrael egy EU-n kívüli ország, be is írom a kalkulátorba, hogy mennyi lenne az utasbiztosítás erre az időszakra. Tehát 138 nap, ami… Basszus! Már elnézést! 285 000 forint lenne összesen. De ez biztosan valami tévedés lehet, mert ez nagyon drága… De nem, tényleg ennyi. Figyeljen, megadom a kolléga telefonszámát, hátha ő jobb ajánlatot tud mondani, de más biztosítótársaságok is tudnak ajánlatot mondani, talán ott olcsóbb. E-mailben elküldöm a biztosítók elérhetőségét.

– Nézze, márpedig 86 000 forint ennyi időre az utasbiztosítás. Itt van a prospektusban, nézzék át… A honlapon persze olcsóbb, de abban nincs bent a szolgáltatói díj, hogy van egy kolléga, aki beszél Önökkel, körbetelefonál, és mindent elmagyaráz. Mert ugye az ügyfél rákattint, nem tudja, mire, aztán nem érti a következményeket, és bejár az irodába, hogy mi derítsük ki, mit rontott el. 

A legjobb személyes tanácsom az lenne, hogy mindig az adott ország nagykövetségét érdemes felkeresni a személyes kérdésekkel, árakkal, akár ügyfélfogadási időben, akár e-mailen vagy telefonon. Valószínűleg hosszadalmas folyamat lesz, amely érdekes diskurzusokat tartogathat, például három e-mailben megtárgyalva, hova kell beírni a második keresztnevet, vagy hány hónapnyi bankszámlakivonatot kell benyújtani, esetleg egyezkedést a vízuminterjú időpontjáról.