„Kis lépés egy embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek” – a Hold napja
2021.09.01.
1969. július 20-án lépett először ember a Holdra, két amerikai űrhajós, Neil Alden Armstrong és Edwin Eugene „Buzz” Aldrin személyében. Az űrhajóban 3 asztronauta tartózkodott, akikből csak ketten léptek a Hold felszínére, ugyanis Michael Collinsnak az Apollo 11 és a SAS nevű holdkomp csatlakozását kellett irányítani a holdsétát követően. A Holdra szállást az egész világon meg lehetett tekinteni a TV-ben, legtöbb helyen élőben, de Magyarországon például csak utólag. A grandiózus esemény tiszteletére ezen a napon tartjuk a Hold világnapját.
A Hold keletkezése
Sokféle elmélet létezik arról, hogyan is keletkezett a Holdunk.
Egyes teóriák szerint a Földdel egy időben jött létre, egy másik elmélet pedig azt állítja, hogy a Hold a Naprendszer más részéről érkezett a Föld közelébe, ahol a Föld kvázi „befogta” magának.
A mai legelfogadottabb feltételezés szerint valamikor 4,5 milliárd évvel ezelőtt Földünk egy Theia nevű bolygócsírával ütközött össze, és az ütközés során távozó törmelékfelhőből állt később össze a Hold mostani alakja.
A Hold mérete, távolsága, keringése
Holdunk a Föld egyedüli állandó kísérője, valamint a Naprendszer ötödik legnagyobb holdja. Mérete körülbelül negyedakkora, mint a Földé. Az „anyabolygójához” viszonyítva a legnagyobb hold a Naprendszerben.
A NASA szerint a Hold nem teljesen gömb alakú, inkább egy tojásra hasonlít. Tehát a valódi alakját nem tükrözi az innen látott formája.
A Földünk körül keringő égitest minden évben kb 3,8-4 cm-rel távolabb kerül bolygónktól. Kialakulásának idején még csak 22 530 km-re volt tőlünk, mára már 384 000 kilométer távolságra van, ami nagyjából a Föld átmérőjének a 30-szorosa.
Ha nem lenne a közelünkben a Hold, akkor a bolygónkon kb 6 óra alatt telne el egy teljes nap.
Föld körüli keringése egy hónap, egészen pontosan 27 nap, ennyi idő alatt tesz meg egy kört a Föld körül a Hold. (A Holdon egy nap viszont 29,5 földi nappal egyenlő.) Viszont mivel a Földünk is kering a Nap körül, ezért még plusz két napnak el kell telnie két azonos holdfázis között. Megkülönböztetünk úgynevezett sziderikus (a csillagokhoz képest viszonyított) és szinodikus (két azonos holdfázis közt eltelt) keringési időt.
A Hold felszíne
Mivel a Hold tengelyforgási ideje 27 napos sziderikus keringési idővel egyenlő, ezért mi folyton ugyanazt az oldalát látjuk. Ezt kötött keringésnek is szokták nevezni. Amíg a Földünkről látható, „innenső” oldalát megszilárdult lávából létrejött sötét foltok, más néven „tengerek” borítják, addig a túlsó oldalra ez nem jellemző, inkább meteoritkráterek tarkítják.
A Hold hőmérséklet-ingadozása a Földhöz képest elég extrém, ugyanis nappal 127, éjszaka pedig akár -173 Celsius-fok is előfordulhat.
Gravitáció ugyan van, de szintén teljesen másképp működik, az erőssége csupán egyhatoda a Földön lévőnek.
Holdunkat már rengeteg űrszonda, valamint 1969 és 1972 között 12 űrhajós is meglátogatta. A felszínét vizsgáló űrhajósok és műszerek azt állapították meg, hogy fényes égitestünk élettelen, élő szervezetek, életmaradványok vagy szerves anyagok nem találhatóak meg rajta.
Napfogyatkozás és holdfogyatkozás
Földünkről nézve a Hold átmérője körülbelül megegyezik a Napéval, ezért a Hold olykor-olykor el is takarja előlünk a Napot, amit napfogyatkozásnak nevezünk.
Azonban hasonló időközönként a Hold a Föld árnyékán áthaladva sötétségbe kerül, ilyenkor pedig szemtanúi lehetünk a holdfogyatkozásnak.
A következő napfogyatkozásra 2021. december 4-én, holdfogyatkozásra pedig 2021. november 19-én kerül sor.
Végezetül néhány tárgy, melyet az űrhajósok helyeztek el a Holdon:
- Egy medál Jurij Gagarin és Vlagymiril Komarov tiszteletére.
- Egy szilíciumlemez, amin megtalálható Eisenhower, Kennedy, Johnson és még 73 ország vezetőinek jókivánsága.
- Egy aranyszínű olajág.
