Az is a cél, hogy ugródeszkát biztosítsunk – Interjú a Stég szervezőivel

A Stég egy új rendezvénysorozat, ami könnyűzenei projekteket karol fel, és fiatal zenészeknek biztosít fellépést a Szabadkikötő színpadán, elsősorban olyan zenekarok számára, akik szeretnék magukat megmutatni nagyobb közönségnek is. Havonta egy alkalommal kerül megrendezésre, és egy este három előadó játszik. Koszorús Gábor és Nedvig Boldizsár, az ötletgazdák, szeretik afféle inkubátorprogramnak nevezni a koncertsorozatot. Mi a két szervezőt kérdeztük az ötlet eredetéről, arról, hogyan zajlik a program megvalósítása, és mik a jövőbeli tervek.

Honnan jött az ötlet?

KG: Középiskolás koromban én kollégista voltam, és mi éjszakánként nem járhattunk el például slam-estekre, de azért szerettük volna előadni a saját szerzeményeinket. Egy barátommal megrendeztünk egy szabadszínpadot, ahol akárki felléphetett akármivel. Az elején nagyon pici volt, aztán szépen lassan kinőtte magát. Ezt a koncepciót hoztuk át Pécsre, ebből fejlődött ki az ésatöbbi. Az alapvető motivációm a saját fellépésem volt, ami azóta már eltűnt, de számomra fontossá vált a fellépés lehetőségét megadni másoknak.

Mi a különbség az ésatöbbi és a Stég között?

KG: Az ésatöbbi lényege az, hogy mindenkinek szól, viszont felmerült, hogy az ésatöbbi színpadán megjelentek olyan zenekarok, akik már többet is tudnak, mint tíz percet játszani. Adta magát a helyzet, hogy kellett egy olyan platform, ahol rendesen tudnak koncertezni, kellett nekik egy következő lépcsőfok. Kapóra jött, hogy a Szabadkikötő egy olyan hely, ami fellépési lehetőséget biztosít tehetséges előadóknak, és azt találtam ki, hogy azt a három előadót, akiket a Szabadkikötő adott esetben egy hónapban felléptet, és külön-külön kevesen mennek el rájuk, azokat egy estére kellene berakni, egy brand alá. Mi felajánlunk a zenészeknek egy transzparens jelentkezési felületet, amire bárki regisztrálhat. A jelentkezők bekerülnek egy adatbázisba, és eldöntjük, hogy kiket szeretnénk színpadra állítani. Ha nem is azonnal, de idővel szinte mindenkit sikerül beilleszteni a programba.

Összességében azt gondolom, hogy a Stég egy fellépési lehetőség zenészeknek, akiknek ez nem feltétlenül adatna meg.

NB: Szerintem még fontos megemlíteni, hogy már nagyon kevés hely van, ahol élőzenét játszanak. A klubok sem engedhetik meg maguknak a fellépőket, ahogy az emberek sem maguknak a jegyvásárlást. Erre a patthelyzetre nyújt a Stég megoldást, mert ingyenes, ráadásul minden zenekar hozza magával a saját rajongótáborát, akik persze fogyasztanak is.

KG: Igen, jó a Szabadkikötőnek, mert rengeteg ember vásárol, jó a fellépőknek, mert megmutathatják magukat, és jó a közönségnek, mert nem kell jegyet venni.

A Stég még azért is nagyszerű, mert összehoz olyan embereket, akik alapból nem találkoznának.

Például akik elmentek a legelső előadóra, Gingerre, azok lehet nem mentek volna el egy Mutatis Mudandisra, mert a banda teljesen más műfajt játszik, de attól még elképesztő.

Mi alapján választjátok ki a zenekarokat?

NB: A szervezés jóval a koncertek előtt elkezdődik, csinálunk mindig egy online felületet, ahol a fellépőknek alapinformációkat kell kitölteni, mint nevek, műfaj, igények, továbbá küldenek képeket, videókat, számokat. Ezek alapján próbálunk összesakkozni egy sorrendet, és kiválasztani három előadót, akik eltérő stílusban játszanak, de minimálisan illenek egymáshoz, hogy legyen íve az estének. A sorrend pedig általában az, hogy elsőként valaki egyedül gitározik és énekel, utána pedig egyre táncolhatóbb, pörgősebb zenék jönnek. Amire figyelni szoktunk, hogy általában fiatalabbakat választunk ki, mert például jelentkeztek már hozzánk olyanok is, akik negyven éve ugyanazt a zenét játsszák, illetve arra is figyelünk, hogy olyanok jöjjenek, akik saját számokkal érkeznek.

KG: 

Valahol az is a cél, hogy ugródeszkát biztosítsunk, és ez megköveteli azt, hogy legyen bennük potenciál elhelyezkedni a későbbiekben.

Hogyan zajlik a szervezés?

KG: Igyekeztünk azért profira megcsinálni, van egy forgatókönyv. Ez úgy néz ki, hogy mi ötkor már ott vagyunk, mindent megbeszélünk a hangtechnikussal, megbeszéljük a fogyasztásokat, berendezzük a helyet, előkészítjük a színpadot, felfújjuk a strandlabdákat, telefonálgatunk a zenekaroknak. Hat órakor megjelenik az első zenekar, beállnak, majd jön a másik kettő, velük is megbeszéljük a tudnivalókat, majd kezdődik a buli.

NB: Nem szokott ilyen gördülékenyen menni, de lényegében így zajlik.

Mik a nehézségek a szervezéssel kapcsolatban?

KG: Nagyon sok embert kell összetartani. Számítottunk erre már az elején is. Telefonálgatunk, e-maileket küldünk, Messenger-csoportokat csinálunk stb.

NB: Igyekszünk túlbiztosítva csinálni mindent, aztán néha kiderül, hogy vannak apróságok, amikre nem gondoltunk. Érdekes, mert nekem is van zenekarom, és kezdő zenészekként mi örülünk, ha van idő beállni, pakolni, szóval, ha nincs rohanás fellépés előtt, de azzal kellett szembesülnünk, hogy a Stégen fellépő zenészek sokkal lazábbak, mint mi.

Esetleg meg tudnátok osztani egy történetet példaként?

NB: Mindig történik valami, nem tudok egyet kiemelni. Kellett már dobfelszerelésért rohangálnunk, várni zenészekre, mert elkapták őket gyorshajtásért vagy mert tilosba hajtottak.

Mi az, amit az eddigi tapasztalatok alapján máshogy fogtok csinálni?

NB: Legközelebb jobban utána járunk annak, hogy mi az, ami biztos kell a zenészeknek, és mi az, ami nem.

KG: Sok emberrel kell egyeztetni, és ha túl sok emberen megy át az infó, az hátrányos, ezen kellene még valahogy finomítani.

NB: Igen, viszonylag sok emberrel egyeztetünk, tehát a zenekarok összes tagjával, a hangmérnökkel, a Szabadkikötő dolgozóival, Csikós Emesével, aki a vizuális megjelenésért és a háttérért felel. Ez egy közös munka, amiben nem csak mi és a zenészek veszünk részt, hanem olyan szakemberek is, akik egy ilyen rendezvényen tudnak érvényesülni.

Milyen visszajelzések érkeztek a zenészektől és a közönségtől?

NB: Én azt hallottam, jó, hogy van ilyen rendezvény, és van igény rá, legalábbis a zenekarok részéről abszolút. Akik például Szegedről jöttek, megbüntették őket, rengeteg probléma volt, de a végén úgy álltak ott, hogy ez tök jó volt, és fellépnének még.

Mik a terveitek a jövőre nézve?

KG: Tervben van egy nagyobb szabású rendezvény júniusra, ugyanúgy Stég, csak valószínűleg nagyobb.

Több fellépő lesz a szokásosnál, és kétnapos, hétvégi eseményt szervezünk, amin részt fognak venni új, illetve visszatérő előadók.

Továbbá úgy tűnik, hogy várható egy közreműködés a Szabadkikötő és a Kapucinus Kézműves Sörfőzde között, miszerint a Stégnek lesz „saját” söre, tehát stéges dizájnnal készül majd egy sörcímke.