Hogy születik az olvasó?
2022.08.23.
Az olvasás nem csak egy jó hobbi, ami arra szolgál, hogy kikapcsoljon és szórakoztasson, hiszen ezek mellett tud stresszoldó, szókincsfejlesztő és persze tanító jellegű is lenni. Magát az olvasás készségét egész korán elsajátítja az ember, de olvasó nem mindenkiből lesz ezáltal, ez önmagában ahhoz még kevés. Ennek kialakulása sokkal összetettebb, van, hogy a külső tényezők segítségével válhatunk csak olvasóvá, és nem belső késztetésre. De mik lehetnek ezek a külső tényezők?
Három személyt szeretnék kiemelni, akik nagyon sokat tettek az olvasás népszerűsítéséért, akiket a könyvek iránti elhivatottságuk arra ösztönzött, hogy különféle projektekbe kezdjenek bele, amiket a nagyközönséggel sem féltek megosztani. Ők nem mások, mint Szabados Ágnes, Vecsei H. Miklós és Ott Anna.
Szabados Ágnes leginkább az RTL Klub híradói miatt ismert, hiszen ott találkozhatunk és találkozhattunk vele eddig a legtöbbet. A műsorvezetés mellett a Nincs időm olvasni kihívás (továbbiakban: NIOK) alapítója, a Libertine Könyvesbolt tulajdonosa is, emellett a Lapozz! című podcast megálmodója és műsorvezetője is volt. Utóbbiban ismert embereket hívott meg, és őket kérdezte olvasási élményeikről, szokásaikról.
A blogja és a YouTube-csatornája mellett, mint nagyobb projekt, először a NIOK-ot indította el 2017-ben, ahol egy előre meghatározott téma alapján olvasnak különböző könyveket a résztvevők, majd élményeiket később meg is beszélik egymással.
Ebben a kihívásban minden hónapban egy könyvet kell elolvasni, ami teljesen korrekt és teljesíthető, még azok számára is, akik nem rendszeres és gyors olvasók. De hogyan segítenek ezek az olvasóvá válásban?
A közszereplők mindig is nagyobb közönséget tudtak megszólaltatni hangjukkal, többen felfigyelnek rájuk, mivel ismertek, és persze egyszerre tudnak a fiatalok és a felnőttek is egy-egy ilyen személyre felnézni, akinek fontos, számít a véleménye. Szabados Ágnesre is tudnak így nézni, olvasási szeretete pedig inspirálóan tud hatni másokra, hiszen időről időre egyre többen csatlakoznak kihívásához. Itt egyszerre hajthatja az embert a csordaszellem, jelen esetben többen csak azért elkezdhetnek olvasni, mert idomulnak a tömeghez. Több emberben az is megfogalmazódhatott a podcastet hallgatva, hogyha a kedvenc előadóművészének is tetszett egy bizonyos alkotás, akkor biztos nekik is fog, és kézbe veszik az adott könyvet.
Vecsei H. Miklóssal legtöbbet a színpadon és a televízióban találkozhattunk, hiszen szerepelt az Egynyári kaland című sorozatban, és több színházi darabban is feltűnt, köztük a Vígszínházban, aminek nagysikerű előadóművésze is volt.
2018-ban jön létre a POKET, ami egy, a Sztalker Csoport beleegyezésével létrejövő, olvasást népszerűsítő kezdeményezés.
A projekt sikeresnek bizonyult, hiszen a kezdeti 22 könyvcím megközelítőleg százezres eladott példányt jelentett, és Vecsei H. Miklós elmondása alapján több százezer magyar fiatal kezébe került így könyv az automatáknak köszönhetően. Az akkor még Szabados Ágnes vezette podcastben azt is elmondta, hogy a mostani generációt nem tartja könyvolvasó generációnak, sokkal inkább az internet szerelmesei a mai fiatalok. A POKET célja az volt, hogy mivel a kamaszok döntő többsége nem is olvassa a kötelezőket, újra forgalmazzák ezeket, és ráerőltetés nélkül, maguktól vásárolják meg a klasszikus köteteket az emberek.
Persze nagyon felkapták a zsebkönyveket, így ennek népszerűségéből adódóan sokan már csak ezért is megvásárolták és elolvasták ezeket a műveket. A visszajelzések alapján pedig elmondható, leginkább azokat szólítják meg, akik eddig nem olvastak, így sokan váltak olvasókká a kezdeményezésnek köszönhetően.
Ott Annával a TED Talks YouTube-csatornáján találkoztam először, ahol magáról az olvasásról és annak szeretetéről beszélt nagyközönség előtt. Ez egy olyan közösség, amihez bárki becsatlakozhat a világ minden pontjáról, inspiráló szövegeik pedig bárkihez elérhetnek az internetnek köszönhetően. A tagok különféle exkluzív hozzáférést is kaphatnak felejthetetlen eseményekhez, és más előadókkal is megismerkedhetnek, akik szintén a saját témájukat előadva igyekeznek hatni másokra.
Egy előadásnál nagyon fontos a meggyőző képesség, a hatásos érvelés, főleg, ha az a célunk egy adott témával, hogy ösztönözzük a másikat – ebben az esetben például az olvasásra –, és megértessük a hallgatósággal, hogy ez tényleg mennyire hasznos tevékenység. Különbség van aközött, hogy valamire kötelezzük és hogy meggyőzni, valamire rávenni próbáljuk a másikat. Fontos, hogy annál az adott dolognál a legvégső pillanatban már egyedül hozzon döntést az ember, például a könyvek esetében.
Sokszor azért nem válnak olvasókká a fiatalok, mert azzal, hogy kötelezővé tesznek bizonyos olvasmányokat, pont az ellenkező hatást váltják ki belőlük, hiszen nem megszeretik, hanem viszolyogni kezdenek a könyvektől.
A videóban jól megfigyelhető, hogy Ott Anna milyen szenvedéllyel és szeretettel beszél az olvasásról, szavai választékosak, jól érthetőek, a szövege pedig egyszerre megható, és én mint olvasó, aki hallgatta, egyet is tudok érteni vele.
Az olvasás akár függőséget is okozhat, hiszen sokan ebbe a képzelt fantáziavilágba menekülnek, ahogy Ott Anna is tette ezt fiatalabb korában, és ahogy azt ma is sokan teszik.
Emellett képes lefoglalni minden érzékszervünket, és ezt a tevékenységet űzve – főleg, ha jó könyvről van szó – nem érdekel minket a való élet és annak problémái. Mi létezünk csupán és a könyv.
Mondanivalója olvasó és nem olvasó embereket egyaránt elgondolkoztat, hiszen miről is beszélt? Az olvasás élvezetéről! Egy könyv sokszor megoldás egy problémára, olyan szituációkat mutat be, amik akár velünk is megtörténhetnek, de ha nem is történnek, az olvasás által mi is részesei lehetünk a cselekménynek, így átélhetjük azt.
Miért akarnánk lemondani valami jóról? Ott Anna beszédének egyik fontos mondanivalója, hogy hiba lenne megfosztani magunkat az olvasás élvezetétől, hiszen csak többek lehetünk általa.
Beszéde hatásos, inspiráló és igen meggyőző a tekintetben, hogy bátran és minél többet olvassanak az emberek.
Úgy gondolom, hogy olvasóvá válni sokkal összetettebb dolog, mint azt elsőre gondolná az ember. Egyszerre lehet nagy szerepe a médiának, hogy milyen üzenetet közvetít ezzel a tevékenységgel kapcsolatban, illetve a befolyásos személyeknek, akik lehetnek a családtagjaink, de akár híres emberek is. Én az utóbbira igyekeztem példákat hozni a fentiekben. Az olvasás-népszerűsítő kezdeményezések, események hozzájárulhatnak ahhoz, hogy valaki rendszeres olvasóvá váljon, de persze az is megtörténhet, hogy valaki belső késztetésre, önszántából vesz kezébe könyvet, és merül el ennek szépségében.
Úgy gondolom, fontos, hogy felhívjuk az emberek figyelmét az olvasás fontosságára, lehetőségére, mert egyre kevesebb fiatal választja a kikapcsolódásnak és a tudásszerzésnek ezt a formáját a mai, 21. századi, internetes világban.
