Rocksuli helyett Zenélő Egyetem: ne csak játssz a hangszeren, értsd is! – Interjú Beck Zoltánnal (3. rész)
Nincs Zenélő Egyetem kurzus telt ház nélkül. A töretlen népszerűség nem véletlen: a hallgatók nem mástól, mint a 30Y frontemberétől tanulhatnak. Beck Zoli szerint azonban ez nem egy rocksuli, hiszen a kurzus során a zene mélyebb megértése a cél, nem csak a gitározás vagy zongorázás technikájának megtanulása. Természetesen azért a hangszerek iránti szerelem témája is kibontakozott a Beck Zolival folytatott interjú harmadik részében.
Az interjú első és második részét a linkekre kattintva olvashatjátok, és hamarosan érkezik a negyedik, utolsó rész is.
Zenélő Egyetem. Munka vagy szerelemprojekt? Az egész egyetem számomra egy szerelem. Bár nem szeretem az intézményi szerkezetet, nagyszerű érzés megengedni magamnak, hogy ne szeressem. De ez nem horgászat vagy ilyesmi. Nem egy hobbi. Szenvedély. Szeretek ügyekről gondolkodni, jelen lenni a tudományos térben. Hallgatókkal vitatkozni, közösen gondolkodni. Ez a Zenélő Egyetem (ZEN) esetében is így van. Több mint tizenegy éve eszeltem ki ezt az egészet. Akkor az volt a fejemben, hogy a popzene zavaróan leértékelt, és nincs jelen a tudományos térben azzal a súllyal, ahogyan a hétköznapokban meghatározza az életünket. Az indulatainkat, kapcsolatainkat és szinte mindent. Úgy tekintünk rá, mint valami semmiségre. Pedig itt van velünk. Úgy gondoltam, hogy lehetetlen, hogy ez ne jelenjen meg. Ez afféle emancipációs ügy. Az egyetem értelmiségi embereket képez. Elvileg. Legyen valaki jogász, orvos vagy bölcsész. Ha nem tudjuk értelmezni a világot, az baj. Azzal pedig aligha vitatkozik bárki is, hogy a zene az élet szerves része. Kell hogy legyen értelmező eszköztárunk hozzá. Egy koncerteken fotózó srác sem csak azt tanulja meg, hogyan kell fényképeket készíteni. Értelmezési viszony alakul ki arról, hogy miért fontos az a kép adott pillanatban. De ugyanez igaz más műfajnál is. Például hogy miért olyan meghatározó az a film egy bizonyos időben, és így tovább. Azért végül elég sikeres projekt lett a ZEN. Nem tudtam egyébként, hogy üzemképes lesz-e hosszú távon, de már átléptük a tíz évet, és azóta 6-10 kurzus fut egy félév alatt, és mindegyik telt házas. Ezt jó látni. Tegyük fel: mindig is imádtam a rockot, meg akarok tanulni gitározni. Valószínűleg sokan vannak így vele. Beiratkozom a Zenélő Egyetem egyik kurzusára, hogy megtanuljak játszani ezen a hangszeren. Jó helyen járok? Nem. Azért ne gyere, hogy te a gitározás minden csínját-bínját megtanuld. A G-dúrt sem itt fogod elsajátítani. Abban nem hiszek, hogy az a felsőoktatásban működik. Sőt, balgaságnak tartanám. Ez szembemegy azzal, amit a popzenéről gondolok. Ki az ügyesebb, ki a gyorsabb, nagyobb hangtávú, és így tovább – ezeket felejtsük el. Tom Waits vajon továbbjutna a Megasztárban? Vagy Kurt Cobain? A Sex Pistolst elküldenék, mert nem elég jól dobolnak? Ugye, hogy nem. Nem a technika a fontos, azt mindenki meg tudja tanulni. Ez másról szól, nem csupán a hangszeres oktatásról. Az alkotónak egy hiteles állítást kell tennie magáról. Ez egy egyetem, nem OKJ. A megértés a cél. A gitár az első számú hangszered, de azért a zongora sem idegen tőled. A koncerteken is egyre többet ülsz le elé. Miért pont ez a kettő áll a legközelebb a szívedhez? Én nem tudok egy hangszeren sem játszani. Nem is érdekelt soha, hogy mások dalait játsszam el. Lehet, hogy élvezném, vagy menő lennék tőle, de akkor sem. Az érdekel, hogyan tudok megfogalmazni valami állítást a világról. Én gitározni sem oktatótól tanultam. Írtam és írtam a dalokat, közben pedig pallérozódtam. Lassan is fejlődöm, a zongorázással is. Persze ott legalább van nekem egy Sárközy Papa, akitől bármikor kérdezhetek. Mi a különbség a gitár és a zongora között? A gitárnak van egy ritmikus akarata, erősek az indítópontok, lefoghatod a hangokat, játszhatsz, ahogy csak akarsz, miközben a másik kezeddel pengetsz. Nincsenek adva a hangok. Zongorán ki van terítve az összes hang, ami játszható a zenében. Ott az egész univerzum előtted, abból kell alkotnod valamit. A gitár kreatívabb? Nem, ez így nem igaz. Inkább csak más. A zongora kijózanító, egyértelmű, hogy az adott hangzat micsoda. A gitár elkenhető, nem olyan kifejezett és egzakt. Negyed- és félhangokat is játszhatsz a húrokkal. Jelenleg viszont inkább ezt tanulom: hogy úgy mondjam, jobban nem tudok zongorázni, mint gitározni. Viszont napi szinten felfedezek valami csodát ezen a hangszeren is. Szóval nagyon izgalmas az egész. Fotók: Magosi Máté
Ez egyetem, nem rocksuli.
Nem professzionális hangmérnököket képzünk, hanem olyan hallgatókat, akik mélyebben, pontosabban, továbbá reflektíven tudnak viszonyulni a populáris zenéhez. Nem itt tanulod meg a technikai részleteket. De ha ez elkap, mélyebben megérted majd a dolgok menetét, mint ha elvégeznél egy szimpla esküvői fotós képzést.
Ha elmennék egy zeneiskolába, kirúgnának.
Ez csodálatos. Van valami köztessége. A zongora maga az európai zene.
