„Így csaltak ők” – három hűtlen magyar költő

A gimnáziumi magyarórákon általában sírig tartó szerelemről, múzsákról, feddhetetlen erkölcsről és tiszteletről beszélnek a tanárok. Azonban, mint tudjuk, nem minden arany, ami fénylik, és a felszín alatt sok esetben pikáns titkokat tudhatunk meg kedvenc költőink magánéletéről, ami miatt akár verseikre és műveikre is más szemmel tekinthetünk. Tegyünk egy próbát: nézzünk meg három magyar irodalmi alakot, akik nem voltak hűségesek választottjukhoz. Bemutatásukhoz Nyáry Krisztián Így szerettek ők című, nagy port kavart könyvét hívjuk segítségül. 

 Radnóti Miklós 

„Miklós, én hozzád akarok menni feleségül!”

– így szólt 1931-ben a Városligetben andalogva Gyarmati Fanni Radnóti Miklóshoz. Kapcsolatuk diákszerelemként indult öt évvel korábban, egy idő után pedig már nem tudták elképzelni egymás nélkül az életüket. Házasságuk azonban Fanni – akit csak Fifiként szólítottak – szülei és Miklós gyámja megállapodása szerint csak akkor valósulhatott meg, amikor a fiatalember átvette a diplomáját, amire 1935-ben került sor. Mély bizalmi viszonyukon és Miklós hűségén hatévnyi házasság után esett csorba, amikor egy kötőműhelyben a költő megismerkedett Beck Judit festőművésszel, aki történetesen felesége barátnője volt. Miklós felhevült érzelmeiről és viszonyáról Fifi kezdettől fogva tudott, férje iránt megértő és türelmes volt, mégis sokat szenvedett. Mindeközben a költő szeretőjének címezve megírta többek között a Harmadik eclogát, és találkozókra hívta Juditot. A festőnővel való afférnak 1942-ben lett vége, a férfi munkaszolgálatból küldött második, feleségének címzett levelében így fogalmaz:

„Terajtad kívül minden csak játék.”

Fanni megbocsájtására és végtelen szerelmére mi is lehetne szebb bizonyíték, mint hogy 2014-ben bekövetkezett haláláig közös lakásukban élt, amelynek ajtaján a Dr. Radnóti Miklós név állt.  

Grafika: Kiss Henrietta

Petőfi Sándor 

Ha magyar irodalomról van szó, az egyik legemblematikusabb név kétségtelenül Petőfi Sándoré, akinek hamarosan születésének 200. évfordulóját ünnepeljük. Azonban szintén költő felesége, Szendrey Júlia alakja is már-már mitológiainak számít, pedig nem sok híja volt, hogy a Nemzeti dal szerzője egy másik nő karjaiban kössön ki – vagyis hát, ki is kötött.

Már jegyben jártak egymással, amikor az ifjú Petőfi szemet vetett Prielle Kornélia színésznőre, akinek – rövid ideig tartó ismerkedés után – szintén megkérte a kezét.

1846-ban az esküvőre végül rajtuk kívül eső okok miatt nem került sor, a megfelelő iratok hiányában. Az akkor húszéves Nellivel papról papra jártak, ám mindenhol elutasították őket. Júlia tudomást szerzett a kellemetlen igazságról, amit meglehetősen egyszerű módon intézett el: csókokkal. Csak néhányat kellett adnia ahhoz, hogy Petőfi végül őt vezesse oltár elé. 

Kosztolányi Dezső

Meg kell hagyni, Kosztolányi kevés sikerrel tartotta titokban félrelépését. 1935-ben egy visegrádi üdülőben töltötte idejét feleségével, Harmos Ilonával, akivel véleménye szerint már elhidegültek egymástól. Az akkor ötvenéves költő itt találkozott a harminchat éves Radákovich Máriával, aki férje híján csak kisfiával érkezett a nyaralásra. Elkezdtek beszélgetni, a szóváltások pedig viszonnyá nőtték ki magukat, ami Ilona előtt nem sokáig maradt titokban, tekintettel arra, hogy egy helyen tartózkodtak. A megcsalt feleség arra számított, hogy ahogy a nyárnak és a vakációnak, úgy a liezonnak is vége szakad, ám ez a legkevésbé sem így történt: Kosztolányi alig ért haza, máris visszament Máriához.

„Teljesen megváltoztam”

– így öntötte szavakba érzéseit az akkor már halálos beteg költő, aki azonban feleségét sem kívánta elhagyni. A két nő közötti őrlődésben született meg egyik legszebb szerelmes verse, a Szeptemberi áhítat. Végül a természeté volt a döntés joga: Kosztolányi alig egy évvel a Visegrádon történtek után elhunyt. 

„Ajkán táncos, okos léptekkel jön a sóhaj”

„Most az eső zuhog le feketén,/most a sötétbe valami ragyog”

– hogy tekintünk a fentiek után ezekre a sorokra? Ugyanúgy? Közönnyel? Csodálattal? Vagy egyszerűen sehogy, mert nem érdekel az irodalom. Akárhogy is, egy dolgot, úgy hiszem, leszögezhetünk: nem árt néha a dolgok mögé nézni. 

Forrás: Nyáry Krisztián: Így szerettek ők – magyar irodalmi szerelmeskönyv. Corvina Kiadó Kft, Budapest, 2014.