Wikipédia, a beadandók online mentőmellénye

Czirják Linda
2022.01.18.

Az általános és középiskolai beadandók jolly jokere, a „mi ez/hogy van ez/mikor volt ez/mit kell róla tudni?” kérdések megválaszolója, a „nem biztos, hogy ez megalapozott, de legalább most kaptam róla valami képet gyorsan” megkönnyebbülés érzésének kimeríthetetlen internetes tárháza. Ismerős? Valószínűleg a mi generációnkban nehezen találnánk olyan embert, aki ezek alapján ne tudná egyből, hogy a Wikipédiáról van szó. Azonban azt már kevesebben tudják, hogy miként indult útjára ez az iskolás éveket és kétségekkel teli pillanatokat megmentő weboldal, és mit ért el azóta. Ezen kérdések megválaszolására kínált remek alkalmat a Wikipédia nemzetközi napja.

A Wikipédiáról bővebben

A Wikipédia-napot január 15-én ünneplik világszerte a wikipédisták, online és offline módon egyaránt. 2001-ben, huszonegy évvel ezelőtt ezen a napon indult útjára a wikialapú Wikipédia-projekt, a hozzá hasonló Nupédia-projekt kiegészítéseként.

„A Wikipédia többnyelvű, nyílt tartalmú, a nyílt közösség által fejlesztett online világenciklopédia, amelyet a floridai központú nonprofit Wikimédia Alapítvány üzemeltet, szerkesztését pedig önkéntes közösség végzi.”  /Wikipédia/

A világ legsikeresebb online enciklopédiája és egyik legnépszerűbb weboldala 2001-es megalakulása óta töretlen sikerrel halad előre. Fennállásának második évét több mint 130 ezer szócikkel és 28 nyelvű változattal ünnepelte. Napjainkra már az oldalra felkerült angol nyelvű cikkek száma meghaladja a 6,4 milliót, az oldalon fellelhető nyelvek száma pedig 325-re növekedett. Ez rengeteg adatot jelent, amit nem lehet bárhol és bármilyen típusú eszközön eltárolni. A Wikipédiát ezért egy 350 gépből álló szerverpark segíti működésében, LAMP alapú architektúrával, Memcached és Squid gyorsítótárakkal.

A szerverek legnagyobb része a floridai Tampában lelhető fel, egy kisebb része pedig Amszterdamban található. Az amszterdami szerverpark kiemelten fontos számunkra, hiszen az országunkból érkező lekéréseket jórészt ez szolgálja ki.

                        

 

Grafika: Kocsis Lívia

A magyar Wikipédia

A jelenleg is működő magyar felülettel és magyar kezdőlappal bejelentkező nemzeti Wikipédia 2003. július 8-án indult el a http://hu.wikipedia.org/ címen. Azóta a magyar Wikipédia megközelítőleg 300 stabil, aktívan ténykedő szerkesztővel rendelkezik. A statisztikák pedig azt mutatják, hogy az érdekes és hasznos szócikkek számának gyarapodásával növekszik az oldal látogatottsága és az olvasók vágya is tudásuk megosztására.

Az oldal előnyei és hátrányai

A Wikipedia hipertextuális jellegével, a felhasználók általi szerkeszthetőséggel és a folyamatosan bővülésével és aktualizálódásával emelkedik ki a többi enciklopédia közül. Mivel ez az oldal biztosítja a legnagyobb internetes tudásgyűjteményt, ami valaha létezett, tudományos szerepe sem elhanyagolható.

A Wikipédia főbb előnyei közé tartozik az ingyenes és gyors hozzáférhetőség, a naprakészség, a pontos kereshetőség, a hatalmas információmennyiség, az azonnali korrekciós lehetőség és a nyílt rendszer.
Persze az már régóta vitatott kérdés, hogy mennyire megbízható a világ legnépszerűbb weboldala, ha bármikor és bárhonnan szabadon szerkeszthető. Mindenki olvassa, és kifejezetten sokszor hívja segítségül is, viszont tudósok körében kifejezetten ritka, hogy hivatkozásként használnák egy-egy szakmai cikkben. Ennek legfőbb okai a tudományos szaknyelv mellőzése, a pontosság és az objektivitás megkérdőjelezhetősége és a forrásmegjelölés gyakori hiánya. 


Create Account



Log In Your Account