Hogyan ünnepelnek a nemzetek? – Újévi szokások a világ különböző pontjairól

Lencsefőzelék virslivel, tűzijáték, malacsült, éjféli koccintás pezsgővel és a Himnusz eléneklése. Ezeket a szilveszteri szokásokat mindenki ismeri Magyarországon. Lencsét enni a több pénz reményében kell, a sertéshús elfogyasztásával pedig szerencse áll a házhoz. A világon azonban sok más szokással és hagyománnyal várják az új esztendőt, amelyek látszólag furcsák és mások, de a lényeg nagyon is egyezik. A közös ezekben a látszólag különböző tradíciókban az, hogy mindegyik a régitől való megválástól, az újév köszöntéséről, a szerencséről és a vagyon gyarapodásáról szól.  A magyar újévi szokásokkal mindenki tisztában van, de vajon a világ többi részén hogyan ünnepelnek az emberek, hogyan búcsúznak az óévtől?

Románia 

Romániában a férfiak medvejelmezt öltenek újév alkalmából, az ottani kultúrában a medve mindig is mélyen tisztelt állat volt és sokféle jelentőséggel bírt, így ott ez a ragadozó jelképezi az újjászületést is. A tradíció során a medvejelmezt öltött férfiak táncot lejtenek és egy idomár elé járulnak, ahol összeesnek, ezután pedig az idomár szimbolikusan felvágja őket, ezzel űzve ki a medvékbe zárt gonosz szellemeket. Ez az előadás jelképezi a szerencsétlenségektől mentes új kezdetet.

Spanyolország

Spanyolországban az emberek alkohol mellett szőlővel köszöntik az új esztendőt. Éjfélkor a harangok tizenkétszer konganak, ekkor pontosan tizenkettő szem szőlőt kell megenni minden egyes kongásnál. Ezt a jó szerencse miatt teszik és akinek nem sikerül pontosan harangszóra megenni mindegyik szőlőt, arra balszerencse vár. 

A boltok egyébként ilyenkor megtelnek tizenkettő szőlőszemet tartalmazó csomagokkal.

Dél-afrikai Köztársaság

A Dél-afrikai Köztársaságban, főleg Johannesburgban újév alkalmából nemes egyszerűséggel kidobják a már nem használt bútorokat az ablakon. Ez a furcsának hangzó hagyomány ott sincs elterjedve, sőt sokan ellenzik is, elsősorban a rendőrök és a mentősök szeretnének véget vetni ennek a veszélyes szokásnak, ugyanis minden alkalommal számos balesettel jár. 

Japán 

Japánban éjfél után egész sokszor, száznyolcszor zengnek a harangok. 

A buddhizmus szerint a száznyolc harangszó a száznyolc bűntől tisztítja meg az embereket.

Mielőtt azonban éjfélt üt az óra, a családok homárral, fenyőgallyal és páfránnyal díszítik otthonaikat. A homár hosszú életet, a fenyőgally erőt, a páfrány pedig reményt szimbolizál. 

Kolumbia

December 31-én Kolumbiában az emberek üres bőröndökkel sétálnak éjfélkor. Ez azért praktikus, mert az eredeti szokás szerint újévkor az embernek valamilyen utazással kapcsolatos dolognak kell a kezében lennie, ehhez pedig a legjobb egy üres bőrönd. Az utazáshoz kapcsolódó tárgy náluk szerencsét hoz. A kolumbiaiak újévkor a kofferekkel jelzik, hogy készen állnak folytatni - remélhetőleg jó szerencsével - életútjaikat. Továbbá éjfél után nagyon fontos, hogy az első lépést jobb lábbal kell megtenni, aki nem így tesz, azt balszerencse fogja érni.

Kína

A kínai újévi ünnepség annyira nem tűnik furcsának európai szemmel, tűzijátékokkal (ők találták fel ugyanis), sárkányfigurákkal és piros lámpásokkal ünnepelnek. Ennek a szokásnak a kialakulása viszont érdekesebb. A legenda szerint az ókorban egy szörny, Nian - ami szó szerint évet jelent -  falvakat támadott meg minden év elején, ám a leleményes falusiak rájöttek, hogy a bestia fél a hangos zajoktól, a piros színtől és a tűzijátékoktól, így ezeket vetették be ellene. 

Nian azóta se tért vissza, de ezek a szokások megmaradtak, és ugyanúgy a rossz elűzését szolgálják.