Sütnivaló – Interjú a Gesztenye Liget Fesztivál egyik szervezőjével
2021.10.08.
Újra megrendezik a Gesztenye Liget Fesztivált! A pénteken kezdődő program, az Ezeréves gesztenyés közelében minden korosztálynak biztosít szórakozási lehetőségeket. A már-már hagyományossá vált program 2015-ben indult, és most alkalmunk nyílt az egyik szervezővel, Bogárdi Alizzal egy interjú keretében a hétvégi eseményről beszélgetni.
PécsiBölcsész: Mesélsz pár információt magadról?
Bogárdi Aliz: Eddig (30 éven keresztül) előadóművészként szemléltem és éltem meg a rendezvényeket. Most eljött az idő, hogy szemszöget váltsak. Nyáron több sikeres akcióban is részt vettem, melyek a Pécsbányai Közösségi Házhoz kötődtek. A Rokonália elsősorban a környéken élőknek szólt, a kalákás augusztus 20-i esemény pedig leginkább az önkénteseinknek.
PB.: Hogy lettél az egyik szervezője a Gesztenye Liget Fesztiválnak?
BA.: A Ház csapata nem sok személyből áll – még szerencse, hogy vannak segítőkész önkénteseink! Vagyis a munkából jut mindenkinek. Aki itt dolgozik, bizonyosan GLF-szervező lesz.
PB.: Hogy írnád le Pécsbányát egy idegennek?
B.A.: Pécsbánya egy falu a városban. Gyönyörű gesztenye- és hársfák kísérik itt az ember útját. Jó a levegő, nagy a nyugalom. Számos kirándulóösvénynek van itt eredete. Egyedülálló a szelídgesztenyés és a benne található szobrok. Festői a nyugati panoráma és a templomkert. A Közösségi Házban könyvtárpont és internet várja a betérőket, az udvaron tűzrakóhely és játszótér.
PB.: 2015 óta fut a Gesztenye Liget Fesztivál. Változott a célja az akkori irányokhoz képest?
B.A.: Az eredeti koncepció rögtön betalált, vagyis kisebb változtatásokon kívül nincs szükség jelentőbb módosításokra. Nevezhetjük hagyománynak, ami itt évről évre megelevenedik.
PB.: Számodra mit jelent ez a program?
B.A.: Számomra a jó ízlést és a környezettudatosságot képviseli. Nem harsány, mégis sokszínű, figyel a családokra. Szénaillat, kürtőskalács, sült gesztenye, költészet, színház és zene. Mi kell ennél több egy szép őszi napon?
PB.: Miben más az idei fesztivál?
B.A.: Annyiban más, hogy „messzebbre” kell nyúlni az emberek után – mármint „elmeileg”. Az internet és a járvány elnehezítette őket. Innen szép nyerni.
PB.: Mi teszi ezt a fesztivált autentikussá számodra?
B.A.: Az, hogy valódi csapatmunka által valósul meg, és hogy mindkét félkörben (szervezői és résztvevői) felvállaltan emberek állnak, akik végül egy körben egyesülnek.
PB.: Van esetleg olyan program, amit személyes kedvencedként említenél?
B.A.: Az október nyolcadikai délután az én fejemben egy, az a kedvencem. Az október kilencedikei programból pedig a Tandem Színház, a szénabála-labirintus és a jelvénygyártás.
PB.: Ha már említetted a nyolcadikai napot, mi inspirálta a Pécsbányai presszókávé nevű programot?
B.A.: Önérdek és szociális érzékenység egyszerre. A PTE-n végeztem magyar szakosként – szép műhelyélményeim voltak. Az embereknek szüksége van a szövegekben rejlő tudásra, arra, hogy az alkotók érzékeny szemével láthassák a valóságot és szükségük van katarzisra, stresszoldásra is. Az irodalom mindezt adhatja, okozhatja, előidézheti.
PB.: Miért ajánlanád a PTE bölcsészhallgatóinak ezt a hétvégi programot?
B.A.: Az október nyolcadikai, művészeti tematikájú felvezető délután éppen nekik való: 17 órától fotókiállítás nyílik, 18 órától pécsi költők és írók vendégeskednek nálunk (szövegeikkel egyetemben), 19.30-tól pedig Matta Lóránt és Boris Yakshov meséli-zenéli el nekünk a Novecentót.
