Öt érdekesség a campusról – Campustörténetek
Rohanás tanóráról tanórára, lebzselés a botanikus kert árnyas gesztenyefái alatt, gyors cigiszünet a Szenes felett... Mi, BTK-sok a hetünk felét az egyetem töltjük, de vajon ismerjük-e igazán a campust? Tudjuk-e, hogy mikor és hogyan alakult meg az egyetem, ahova minden reggel álmosan, kávéval a kezünkben érkezünk? Tudjuk-e kik ültek a termekben régen, ahogyan mi tesszük most? Ismerjük-e a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar történetét? Ebben a cikkben röviden bemutatom nektek Karunk megalakulásának történetét, valamint a campus érdekességeit, melyekről érdemes tudni, ha már életünk legszebb éveit töltjük itt.
A Pécsi Tudományegyetem és a BTK története dióhéjban A Pécsi Tudományegyetem Nagy Lajos király közbenjárásának köszönhetően alakult meg 1367-ben. 1785-ben a jogi és bölcsész karral is rendelkező Királyi Akadémia Győrből Pécsre tette át a székhelyét. Ugyanebben az évben költöztették Pécsre a Mátyás király által 1465-ben alapított pozsonyi egyetemet is. Az intézmény ekkor összesen négy kart működtetett: jogot, orvostudományt, evangélikus teológiát és bölcsészetet. Idővel azonban a bölcsészkar levált és átkerült Szegedre, valamint részben Kolozsvárra. Mindazonáltal az egyetem nem ennek, hanem az 1912-ben alapított pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetemnek a jogutódja. Létrejöttekor az egyetemen csupán két kar működött, ám az intézmény 1930 körül megszűnt. 1945-ben megalakult a Pécsi Pedagógiai Főiskola, amely később a Pécsi Tanárképző Főiskola nevet vette fel, ahol 1983-ban indultak meg a képzések. 1992-ben két részre bomlott az intézmény, és így jött létre a Természettudományi, valamint a Bölcsészettudományi Kar. Ezek után 2000-ben több egyetem összeolvadásával született meg a Pécsi Tudományegyetem. Híres emberek a campuson Az egyetem szereti felhívni a hallgatók figyelmét büszkeségeire, avagy az itt végzett öregdiákokra. Ők is karunk lépcsőit koptatták, ám nem mindenki tudja róluk, hogy valaha PTE-polgárok voltak. A 30Y-ból jól ismert Beck Zoltán magyar nyelv és irodalom szakon végzett, doktori fokozatát irodalom- és kultúratudományokból szerezte. Jelenleg is gyakori látogatója az egyetemnek, hiszen a Zenélő Egyetem szakmai igazgatója, valamint a Romológia és Nevelésszociológia Tanszék adjunktusa. Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere, szintén bölcsészettudományi karra jelentkezett az érettségi után, ahol földrajzot tanult, ám képzését nem fejezte be. A költő és drámaíró Parti Nagy Lajos magyar–történelem szakon végzett, valamint sokáig a pécsi Jelenkor című folyóirat munkatársa volt. Weöres Sándor is karunkon próbált szerencsét az érettségi után: először földrajz–történelem szakon tanult, majd filozófia–esztétikára váltott, és ez utóbbiból szerzett diplomát.
Szenes klub
Ha az órák közti szünetben egy kis kikapcsolódásra, beszélgetésre, vagy este egy felejthetetlen koncertre, esetleg egy közös pizsipartira, előadásra vágyik az ember, akkor biztos, hogy előbb-utóbb a Szenesbe vezet az útja.
De vajon ismerjük-e annak a helynek a történetét, ahol hajnalig táncolunk, ahol emlékezetes eszmecserékbe bocsátkozunk idegenekkel, összehajolva egy-egy pohár fröccs felett?
2020 januárjában poptörténeti emlékponttá avatták ezt az apró, otthonos klubot, ugyanis az elmúlt években sok fontos esemény helyszínéül szolgált. A Szenes 1972-ben nyitotta meg kapuit, így 51 éves múltjával az egyik legrégebbi pécsi egyetemi klubként tartják számon. Rengeteg meghatározó előadó a Szenes színpadán kezdte pályafutását: a Kispál és a Borz itt próbált először, valamint a 30Y itt lépett fel elsőként telt ház előtt.
A botanikus kert
A kar egyik legszebb (és a Szenes bulikon legjobban őrzött) része az épület mögött elterülő botanikus kert. A kert 1912-ben még a jezsuita Pius Gimnáziumhoz tartozott, majd később, 1952-ben alakították át botanikus kertté a szintén akkor létrejövő Pedagógiai Főiskola Biológiai Tanszékének közreműködésével. 1989 óta természetvédelmi terület. Az uszoda alatt a japán és az ázsiai gyűjtemény, a sportpálya felett a mediterrán és az amerikai kert, a déli részen pedig a koros fák találhatók.
A Kar szimbólumai
A bölcsészet- és társadalomtudománynak külön szimbólumai vannak, amelyek a Kart reprezentálják. Mindegyik kar rendelkezik saját színnel és jelképpel. A bölcsészettudományok színe 1917-ig az ezüst volt, később azonban ezt felváltotta a barna, ami a bagoly jelvénnyel társult. A szimbólum először a dékáni és rektori jogarokon jelent meg. A bagoly az ókori Athénban Pallasz Athéné istennő szimbolikus állata volt, a bölcsességet és tudást jelképezte. A Kar 2010-ben a hagyomány tiszteletének gesztusaként egy baglyot fogadott örökbe a pécsi állatkertből.
Fotó forrása: pécsibölcsész hivatalos Facebook oldal
