„Dream until your dreams come true” – avagy az életünk elalvás után

Az álmok rejtélyes és különleges jelenségek, amelyeket a legtöbben a mindennapi életünk szerves részeként tapasztalunk. Az alvás során az elménk elmerül saját világban és álmok formájában különféle élményeket, érzelmeket és gondolatokat dolgoz fel. Emiatt az is előfordulhat velünk, hogy ébredés után nem tudjuk eldönteni, hogy álmodtunk, vagy tényleg megtörténtek azok a bizonyos események. Az álmoknak számos érdekes, részben megfejtetlen aspektusa van, ebből kifolyólag pedig rengeteg babona és spirituális elmélet fűződik hozzájuk.

A tudomány még mindig vizsgálja az álmok pontos szerepét az emberi életben.

Egyes elméletek szerint:

• az álmok az aznapi történések feldolgozásában segítenek;
• vannak, akik azt állítják, hogy csak az agysejtek pihenőfázisba lépése okozza a furcsa képeket;
• és vannak, akik azt mondják, hogy az álmok valamiféle jelzésként szolgálnak a jövővel kapcsolatban. 

Persze ez utóbbi már inkább a holisztikus találgatások közé tartozik, mint ahogy az is, hogy az álmaink egy másik, alternatív valóságban megtörténnek, és az asztráltestünk hordozza magával tovább ezeket az emlékeket. A REM (rapid eye movement) alvási fázisban történő álmok különösen intenzívek és élénkek lehetnek, ezek inkább az emlékszerű, valóságosabb álmaink. Ez az időszak a szemmozgások és az agyi területek fokozott aktivitásával jár, emiatt jöhet szóba az a feltételezés, hogy a napunkból származó emlékeket feldolgozó sejtek munkássága maga az álmodás. Ezek az álmok gyakran tükrözik az ébrenléti állapotban tapasztalt érzéseket és gondolatokat, de néha teljesen új és absztrakt képeket is létrehozhatnak.

Különböző univerzális, mindenki által tapasztalt álmok is léteznek, amelyek a kutatók szerint zsigeri, általános emberi félelmeket testesíthetnek meg annak érdekében, hogy könnyebben fel tudjuk dolgozni őket:

• Ilyen álombéli tapasztalás például az, amikor nem tudunk gyorsan futni, erősen ütni vagy kiáltani, esetleg a látásunk nem tökéletes, hanem foltos, homályos: az agyunk ebben az esetben a mindennapi életünkben tapasztalt tehetetlenséget és kontrollvesztettséget képezheti le.
• Hasonló ehhez az álomban megjelenő meztelenség vagy kopaszság: erről az a feltételezés, hogy a szégyen érzését testesíti meg. Valami, amit el szerettünk volna rejteni, de kudarcot vallottunk benne.
• Egy másik gyakori, szinte mindenki által már álmodott jelenet a zuhanás: ami a valamitől vagy valakitől való elszakadást dolgozza fel a tudatalattiban.

Nagyon kicsi gyermekként gyakran álmodtam azt, hogy olyan hangosan énekelek, hogy már mindenki kellemetlenül érzi magát körülöttem, de nem tudom abbahagyni – ez talán összekapcsolható azzal, hogy nagyszájú lány voltam, és mindig rám szóltak, hogy ne beszéljek már annyit, és hogy ezt meg azt nem illik mondani (amivel persze így utólag azért inkább egyetértek), így ezeket az „ambícióimat” álmaimban élhettem ki igazán.

Grafika: Boes Bodza

Az álmok sokakat megihlettek már például a filmművészetben, legyen szó a kellemes, romantikus élményekről, vagy pedig a rémálmokról és az ehhez kapcsolódó paranormális jelenségekről.

Ilyen filmek az Eredet (Inception, 2010), a Vanília égbolt (Vanilla Sky, 2001), az Egy makulátlan elme örök ragyogása (Eternal Sunshine of the Spotless Mind, 2004) vagy a klasszikus Rémálom az Elm utcában (A Nightmare on Elm Street, 1984).

Ezek a filmek talán azért is lehettek ennyire sikeresek, mert az álmok rejtelmességéhez tartozik valamiféle mély borzongás is, hiszen a rémálmokban történő borzalmakat mi magunk is átéljük, legalábbis az agyunk mindenképp – éppen ezért különösen érzékenyen érinthet minket a témát feldolgozó film vagy történet. A tudatunk a jó és a rossz álmainkat is emlékként kezeli, bár az az általános tapasztalat, hogy hamar szelektálódnak a memóriánkból, hacsak nem voltak elég erőteljesek. A fontos álmaink akár évekig is megmaradhatnak az emlékezetünkben, és gyakori lehet az a tapasztalás is, hogy bizonyos jelenetek időről időre visszatérnek, folytatódnak – ez a sorozatálmodás. Elég gyakori az a bosszantó jelenség is, amikor hirtelen felébredve egyik pillanatról a másikra elfelejtjük azt az álmot, aminek az előbb még részesei voltunk, és bárhogyan próbálhatjuk visszahozni az emlékeinkbe, ez sajnos nem szokott sikeres lenni.

Elképzelések az álmok jelentését illetően:

• Különféle kultúrákban és vallásokban az álmokat gyakran misztikus vagy spirituális jelként értelmezik, ilyen értelmezés például az asztráltestbe való be- és kilépés, illetve, hogy az álmainkon keresztül tudunk élő vagy akár halott szeretteinkkel kommunikálni.
• Néhány kultúrában az álmokra istenségek üzeneteként tekintenek, és sokszor beszélnek látomásokról is, ami szorosan összefügg a témával. Ilyen például a bibliai történet Józsefről, aki az álomlátás tudományával segítette a népét felkészülni a közelgő éhínségre.
• Ezek a spirituális élmények ihlették a festőket és más művészeket is arra, hogy a művészeteken keresztül dolgozzák fel az álmodást és az itt szerzett élményeiket.
• A pszichológiában ma is bevett szokás az érzések, érzelmek lerajzolása vagy leírása. 

Az ilyen írásokból születtek az álmodáshoz kapcsolódó hiedelmek is: az emberek leírták az álmaikat, és egy idő után különös összefüggéseket fedeztek fel bennük, ilyen például az a népi babona, hogy a halott emberrel álmodás után másnap esőre lehet számítani. Ennek nyilván tudományos alapja nincs, de érdekes útmutató lehet azoknak, akik szeretnének kicsit bővebben tanulni a saját álmaikról.

Összességében az álmok gazdag területet képeznek a tudomány, a pszichológia és a kultúra számára is, és folyamatosan kutatják őket annak érdekében, hogy mélyebb betekintést nyerjenek a tudatalattiba és az ember elméjének működésébe.