Utazás a Föld körül – filmek és könyvek tőlem nektek
Mit szólnál ahhoz, ha azt mondanám, hogy megmártózhatnál az olasz tengerpartokon, végigbarangolhatnád a Tour de France versenyzői által már jól ismert francia vidéket, megihatnál egy sört Anglia és Írország méltán híres kocsmáiban vagy éppen lepihenhetnél Japán gyönyörű cseresznyefái alatt. És még a Balcsira is leugorhatnál egy lángosra… Mindezt akár egy fülledt nyári nap leforgása alatt?
Az imént felsorolt fantázia megvalósítása helyenként akadályokba ütközhet, de mire is valók a filmek, könyvek, videójátékok, ha nem arra, hogy egy unalmas vagy éppen fárasztó nyári napon elrepítsenek oda ahová csak szeretnéd? Ha idén ki is maradt a nyaralás, akkor se keseredj el. Érkezem néhány alkotással, amelyek az említett országok hangulatát idézhetik fel, ha egy kis kiruccanásra vágynál a kanapéd kényelméből. Mindenesetre a térképen kijelölt nemzetek (és azok alkotásai) között biztosan megtalálhatod áhított úti célodat. Öveket becsatolni, utazásra fel! Franciaország Tudom, a Tour de France-nak már vége, de azért van néhány szórakoztató alkotás a tarsolyomban, ha szeretnéd átélni a francia életérzést. A teljesség igénye nélkül ajánlom figyelmedbe az Amélie csodálatos élete (2001) című filmet, ami nem titok, hogy a kedvenceim között szerepel, és ami talán az egyik legszebb film, amit valaha láttam. Amélie egy fiatal nő, aki Párizsban él és egy nap elhatározza, hogy szebbé teszi mások életét. Persze a közel kétórás játékidőt felölelő „romantikus vígjátékként” felcímkézett film ennél sokkal többről szól. Plusz pont, ha eredeti nyelven nézed! Ha Franciaország, akkor lagzi: a következő film a Bazi nagy francia lagzik (2014), ami egy konzervatív katolikus család életét mutatja be. A film nem lehetne „franciább”, hiszen a fő konfliktus (ezzel együtt a komikum) középpontjában az áll, hogy a Claude és Marie négy lánya közül semelyikük nem kíván feleségül menni francia, katolikus férfihoz. Odile férje kínai származású, Isabelle férje muszlim, Ségolène szíve választottja pedig zsidó. Laure, a legfiatalabb lány a szülők „utolsó reménye” a kívánt frigy megvalósítására. A fantáziavilágokról beszélve, a soron következő alkotás Olivier Bourdeaut Merre jársz, Bojangles? című könyve volna, ami egy Párizsban élő család titokzatos életét mutatja be, akik mintha mindig valahol máshol járnának. A szülők a szürke hétköznapokat mesékkel átszőtt történetekkel és táncolással színezik ki, melynek aláfestő zenéjét Nina Simone Mr. Bojangles című dala adja. Megemlítendő ugyanakkor Wes Anderson A Francia Kiadás (2021) című remekműve is, melyről ide kattintva találhattok ajánlót. Végül nem hagyhatom ki a A felvigyázó (2014) és az Elmentek otthonról (2015) című filmeket sem, melyek meglehet, hogy első pillantásra egy bugyuta vígjátéknak tűnnek, de nekem és a barátaimnak biztosan okozott pár derűs órát! A francia vidékeken való barangolás végéhez közeledve hadd mutassak be egy videójátékot, amely a Dordogne (2023) nevét viseli. A Dordogne egy különleges storytelling játék, amelyben főhősünk visszalátogat az elhagyatott családi birtokra, ahol gyermekkora gyökerezik, a múlt titkainak felderítése érdekében. A Franciaország délnyugati megyéjét lefestő videójáték nem utolsósorban gyönyörű grafikájával biztosan foglyul ejti látogatóit. Olaszország Sokaknak ismerős lehet az „édes semmittevés” („dolce far niente”) olasz kifejezés, ami mindenkinek mást és mást jelent, számunkra ez most egy Olaszországban játszódó film megnézése lesz. Azt hiszem, A Keresztapa-trilógiát senkinek sem kell bemutatnom, de talán kedvet csinálhatok hozzá, ha azt mondom, hogy a Szicíliában játszódó kultuszfilm maratoni újranézése jó programnak bizonyul az év bármely napján. A klasszikusok után maradjunk még egy kicsit Szicília lebilincselő állomásánál: A Fehér Lótusz (2021) hotelláncnál. Noha az első évad Hawaii-n játszódik – ami szintén elbűvölő látványt biztosít a nézők számára –, én mégis a második évaddal szeretnék példálózni, amely társadalmi szatíraként görbe tükröt állít sok-sok fontos témával kapcsolatosan, nem is beszélve arról, hogy a sejtelmes hangulat (és a főcímdal), a jól megkomponált karakterek és a lélegzetelállító táj olyannyira magával ragad, hogy talán már el is felejted, hogy idén nem jutottál el nyaralni. A következő olasz alkotás Elena Ferrante Brilliáns barátnőm (2011) című könyve, amelyet később azonos néven sorozat-adaptációként is vászonra vittek, nem kis sikerrel. A történet tulajdonképpen egy visszaemlékezés, amely két lány történetét beszéli el, visszarepítve minket 1951 Nápolyába. Mind a könyv, mind pedig a film a lányok barátsága köré szerveződik, ugyanakkor szemben találhatjuk magunkat az 50-es évek társadalmi berendezkedésével, kihívásokkal és emberi sorstörténetekkel. A sorból nem szeretném kihagyni a Szólíts a neveden (2017) című közönségkedvencet sem, úgy ahogyan az Ízek, imák, szerelmek (2010) című útkeresésről szóló filmet sem, (ami nem csupán a főhősnő olasz barátaihoz, de Indiába és Indonéziába is utazásra invitál bennünket), de amennyiben akciófilmre vágynátok, Az U.N.C.L.E. embere (2015) is jó döntésnek bizonyul. Anglia Nem lepnék meg senkit, ha a Mechanikus narancs (1971) című kultikus filmet mutatnám be, de ha még több „krimire” fáj a fogatok, A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső (1998) sem fog csalódást okozni. Ha pedig ti is szeretitek a romantikus filmeket egy kis sci-fivel elegyedve, egyik örök kedvencem az Időről időre (2013), amit jó szívvel ajánlok mindenkinek, aki szereti az időutazás tematikáját! Sally Rooney rajongóként egy bekezdés erejéig elrabolnálak titeket, hogy megmutassam az írónő Írország utcáin játszódó regényeit is. Míg a Baráti beszélgetések (2017) középpontjában (az előbb felsoroltak mellett) a szerelmi afférok állnak, addig a Hová lettél, szép világ (2021) esetében sokkal inkább a baráti kapcsolatok és a karrier, valamint a mentális egészség kerül terítékre. Az író Normális emberek (2018) című könyvének sorozat-adaptációja szintén nagy sikernek örvendett, később pedig a Baráti beszélgetésekből is készült feldolgozás, ha nem vagy „olvasós típus”. Japán Japánba érkezvén kezdjünk is Anna Cima Tokióban ébredek (2018) című ifjúsági regényével. A könyv főhőse a 17 éves Jana, aki prágai tanulmányai gyanánt Tokióba utazik. Hasonlóan Jana történetéhez, a Ha a macskák eltűnnének a világból (2014) című kisregény is valahol egyfajta „utazásról” szól, az önmagunkhoz vezető út megtalálását idézi fel. Utóbbi, mely Genki Kawamura írása és magyar fordításban nemrégiben, 2023-ban érkezett el hozzánk, sokkal inkább filozófiai magaslatokban beszél az életről és a halálról. Az elmélkedés kiindulópontja az, hogy főhősünk egy nap szembesül azzal, hogy napjai meg vannak számlálva. Ekkor meglátogatja őt az ördög, aki elárulja neki, hogy ez földi életének utolsó napja, és alkut ajánl a fiatal férfi számára: a főhős egy nappal tovább élhet, minden egyes általa megnevezett dolog eltűnéséért cserébe. Ha egy szórakoztató filmre vágysz, Jean Reno főszereplésével a Wasabi – Mar, mint a mustár (2001) akció-vígjátéka jó elfoglaltságnak bizonyul, ami egy rendőrkapitányról szól, akinek hirtelen, rejtélyes okok miatt Japánba kell utaznia. Viszont nem hagyhatjuk említés nélkül a Kill Bill (2003) kasszasikerét sem, ami az akció és thriller egyvelegének kedvelői számára lehet érdekes, ami tanúsíthatom, akkor sem lesz unalmas, ha hozzám hasonlóan már többször is láttad korábban. A listák végén megszokott „plusz egy” helyére most a Kutyák szigete (2018) animációs kalandfilm kerül, amit mindenképpen ajánlok mindenkinek a figyelmébe! Magyarország Végül, de nem utolsósorban eljutottunk szeretett hazánkhoz. Ha ismerősen csengenek a Carson Coma zenekar Kék Hullám Kemping című dalának sorai, talán már sejtheted, hogy hova vezet a következő úti célunk. Idézzük hát fel azokat az ikonikus balatoni nyarakat! Ha nem szeretnél azért a bizonyos balatoni nyárért négy órát buszozni Pécsről, az otthonod kényelméből nézheted meg az Egynyári kaland (2015) minisorozatot, de ha már itt tartunk Zimmer Feri (1997) klasszikusáról sem feledkezhetünk meg. Míg előbbi hat fiatal nyarát követi végig, akik dolgozni érkeztek a Balaton-partra, utóbbit legalább hírből szerintem a legtöbben ismerhetitek. A Zimmer Feri egy ötvenes éveiben járó férfi próbálkozása arra, hogy adósságait egy üdülő üzemeltetésével tegye jóvá, mégpedig a balatoni árakhoz hűen a sör és a lángos, sőt még a szobák ára is az egekbe emelkedik. A minőséggel Feri nem fél spórolni. Kissé groteszk, de a maga humorával annál viccesebb filmszatíra Reviczky Gábor főszereplésével, ami felidézi, hogy milyen is volt gyerekként a Balatonon üdülni. A Balaton vidékét elhagyva megemlíteném, hogy megannyi magyar sorozat áll rendelkezésünkre, amelyek különleges helyet foglalnak el a szívemben. Beszélhetnénk a Válótársakról (2015), az Aranyéletről (2015), de akár a Terápiáról (2012) és a Korhatáros szerelemről (2017) is, (mely utóbbi különleges abban, hogy legtöbb betétdala a magyar alternatív zenei szcénát követi). Viszont a jól ismert sorozatok bemutatása helyett, inkább ajánlanék néhány könyvet számotokra. A lista itt is túlságosan hosszú lenne, ha a magyar irodalom nagyjait felsorolnám, viszont Szerb Antal Utas és holdvilág (1937) című regénye ismételten nyári hangulatba hozhat. De akár említhetném Szentesi Éva legújabban megjelent könyvét, A mai naphoz nincsenek emlékeim (2024) címmel, amit talán nehéz is lenne néhány mondatba belesűríteni. Ez utóbbi két könyv szintén az útkeresés témáját feszegeti. Végezetül, de nem utolsósorban Elif Batuman A félkegyelmű (2017) című regénye is érdekes nézőponttal szolgálhat utazásunk végéhez közeledve: főszereplőnk, Selin a Harvardon találkozik egy magyar fiúval, akit aztán követ Magyarország egy kicsinyke falujába, ahol kultúrsokkok sorozata éri őt. És ne feledkezzünk meg Larryről (2022) sem, amely sokkal inkább a magyar valóságot kínálja számunkra, és ha egy komolyabb hangvételű filmre vágysz, csak ajánlani tudom. (A félkegyelműről és a Larryről is találhattok egy-egy beszámolót vagy ajánlót ide és ide kattintva.) Persze a világ bármely pontján kiköthetünk az általunk teremtett valóságban, úgy ahogyan el is menekülhetünk a mindennapok elől. Mindegy, hogy Franciaországban, Olaszországban, Angliában, Japánban vagy éppen itthon keressük őket, a filmek és könyvek mindig hű útitársaink maradnak. Egyes alkotásokban még ha közös is az útkeresés motívuma, ez esetben a valódi utazás a mozivásznon történik. Remélem, sikerült kedvet csinálnom nektek hozzá!A film humorral hidalja át a családi elvárásokat, és a különböző vallások és etnikumok közti előítéletekkel teli feszültséget.
Rooney munkái közül a legtöbb igen hasonló témát dolgoz fel: számításukat kereső fiatal (legtöbb esetben író) nők állnak a főszerepben, akik legtöbbször a gyermekvállalásról, a szegénységről, a társadalmi különbségekről, a női lét megpróbáltatásaikról, az írói lét kérdésköreiről, olykor pedig a Római Birodalom bukásáról beszélgetnek.
„Csepel kempingbringák, kempingek helyén
Árnyékban lángosozó szerelmek, a parton ők meg én...”
