Tobi színei – egy dokumentumfilm a transzszexualitás szülői oldaláról

Molnár Bence
2021.11.20.

Egy régi VHS-kazetta hangyás kockáin egy anya dédelgeti mellén frissen született gyermekét: „hát mégis lány lettél!”. Másfél évtizednyi ugrás. Rövid falusi snitt, az ebédlőasztalnál apa, anya és lánya egy laptopot és egy terjedelmes papírhalmazt ül körbe. A mozit betölti a vidék és a klaviatúra hangja, azonban az idill csalóka, kimondatlan feszültség vibrál a vásznon. „Hogyan tárgyazzam akkor, nem- és névváltoztatási kérelem?” – bukik ki végül az apából, mire kiül a tanácstalanság a család arcára, az elveszettség a bürokrácia útvesztőiben: magyarabb nem is lehetne a pillanat. Viszont hoppá, ocsúdna és korrigálna magában a mit sem tudó néző: lány fiú. A jelenetben megismerjük a Tobi színei címszereplőjét, Tobit.

A huszonéves éveit lassan elhagyó rendező, író, gyártásvezető, avagy mindenes Bakony Alexa érett és átgondolt módon adagolja fél évtizedes munkájuk képsorait, azonban néha ez sem elég ahhoz, hogy a néző egy-egy jelenetbe belefeledkezve ne vesszen el valahol útközben.

Mint ahogy azt Alexa is megerősítette a film utáni beszélgetéskor, ekkora időintervallum történéseiből merítve törvényszerű, hogy a koherencia a legnagyobb igyekezet ellenére is csorbul.
De szerencsére mivel Tobi (haj)színeinek igazából nincs állandósága vagy közös halmaza, a különböző színek biztos fogódzkodók a jelenetek sorában, lehetővé téve azok időbelli disztingválását. A látvány kapcsán mindenképp kiemelendő az operatőri munka, ugyanis – mint azt a szereplők is megerősítették utólag – az operatőri jelenlét már-már természetesnek érződik, tapintatos, de mégis konkrét.



Cselekményileg a film a gimnazista Tobi – jobb szó híján, mondja Éva – coming outjától követi az önállósodás mezsgyéjére lépő fiatal felnőtt és családjának életét. Egyediségét az adja, hogy unortodox szemléltetőmódjával címszereplője helyett titkon a szülőkre összpontosít, bemutatva a lányukat épp elveszítő, de egy fiúgyermekkel bővülő család küzdelmét. Az anyában (Tuza Éva Ildikó) látható módon viharként tombol a mérhetetlen gyász és szeretni akarás, miközben az apa (Tuza Zoltán) rezignált arca rejtett viaskodásról árulkodik.

Alexa kíméletlenül mutatja be, ahogy az azonnali elfogadás és a múlttal való szakítás elvárásával a gyerek hogyan taszítja kétségbeesésbe a szülőket, miközben azok lányuk nevének és emlékének említésével miképp szántanak mély barázdákat gyermekük lelkében, miközben a néző üvöltene kínjában, miért nem látják a másik oly nyilvánvaló, mindenkor érződő, feltétel nélküli szeretetét.
Az érzelmi hullámvasút kiugrásait rendre Zoltán oldja fel, aki sajnos nem kapott sok képernyőidőt, viszont amikor mégis, akkor egyszerre szolgált a film humorszóró nehézbombázójaként és az életbölcsességek kiapadhatatlan forrásaként – nem túlzok, több megszólalásánál kényszert éreztem tollat ragadni, annyira frappáns dolgokat mondott.



A kompozíció többször is sugallja, hogy az elfogadás egy kétirányú dolog, a tolerancia nem várható el vagy erőszakolható ki akkor, ha mi magunk nem vagyunk hajlandóak ugyanerre a másik irányába. A kompromisszumkészség jó példája a nyolcvanas éveit taposó néni a szomszédból, aki nemcsak a család gyerekeit, hanem magát Zoltánt is látta felcseperedni.

Szívszorító, mikor Tobi a szomszéd kislányként(!) átmegy búcsúzkodni, mielőtt Budapestre költözne: minek bonyolítani az életet, mikor egy a lényeg, hogy a másik szívéből szeret?


A Tobi színei egy vitathatatlanul kurrens témát dolgoz fel egy hiányzó perspektívából. Mint azt Éva és Zoltán is kiemelte, szülőként szörnyen nehéz felfogni, megérteni és elfogadni gyermekünk transzneműségét, ha az derült égből villámcsapásként éri az embert, és nincs kihez fordulni.

Azonban transzneműség ide vagy oda, a film talán valamennyi nézője egyetérthet abban, hogy ennyire király szülőket, mint Éva és Zoltán, keveset ismerünk.
Hogy Alexa dokumentumfilmje végül milyen aktuálpolitikai környezetben került bemutatásra, az közismert. Ennek ellenére a Tobi színei a szülői szeretet dokumentuma, bátor és hiánypótló kiállás a család és a készítők részéről egy hazánkban feldolgozatlan témáról, amit mindenkinek érdemes megnézni.

Tobi színei (2021). Forgalmazza a Cirkofilm. Közönségtalálkozóval egybekötött beszélgetés a film rendezőjével, Bakony Alexával, Tuza Évával és Zoltánnal az Apollóban.


Create Account



Log In Your Account