Interjú Kibédi-Varga Ádámmal, a HÖK külügyi referensével

Bali Cintia
2021.10.03.

Kibédi-Varga Ádám jelenleg a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar harmadéves hallgatója Nemzetközi tanulmányok szakon és a jövőben ő fogja ellátni a Hallgatói Önkormányzatban a külügyi referens feladatait. Ádámot arról kérdeztük, hogy milyen tervekkel és elvárásokkal vág neki az új tanévnek.

PécsiBölcsész: Mesélnél röviden arról, hogy miért a Nemzetközi tanulmányok szakot választottad?

Kibédi-Varga Ádám: Azért jelentkeztem erre a képzésre, mert már a gimnáziumban is rengeteg külföldi barátom volt, nagyon szerettem külföldiekkel lenni, emellett a történelem iránt is érdeklődtem.

Leginkább mégis azért döntöttem a nemzetközi tanulmányok mellett, mert szerettem volna átlátni a világ működését, és ehhez ez a szak egy nagyon jó lehetőségnek tűnt.

Rengeteg tudományterülettel foglalkozunk, és szerintem a világ megismerése csak ezeket bontogatva lehetséges.

PB: A tanulmányaidhoz kapcsolódóan vettél-e részt valamilyen külföldi mobilitási programban, esetleg tervben van ilyesmi a közeljövőben?

KVÁ: Tervben voltak, most azonban egy kicsit máshogy alakult az élet.

A gimnáziumban egyébként volt lehetőségem külföldön tanulni egy félévet sportösztöndíjjal. Ez nagyon sokat adott a gondolkodásmódomhoz.

A sport miatt ezen kívül is volt lehetőségem arra, hogy utazzak, és onnan is nagyon sok külföldi barátot sikerült szereznem az évek alatt. Velük azóta is tartom a kapcsolatot.

PB: Mi motivált a közéleti szerepvállalásra? 

KVÁ: Fiser Bence, a BTK HÖK elnöke kért fel erre a feladatra. A legnagyobb motivációm ugyanakkor már egy személyes tapasztalatból érkezett.

Szakos képviselőként láttam azt, hogy nemzetközin nagyon távol állnak egymástól a magyar és az angol nyelven tanuló hallgatók. Ezen mindenképpen szerettem volna már szakos képviselőként is változtatni. Innen jött az alapötlet.

Ezzel a munkakörrel azt érzem, hogy sokkal nagyobb mozgásterem van arra, hogy közelebb hozzam egymáshoz a magyar és külföldi hallgatókat.

PB: Külügyi referensként milyen feladataid vannak?

KVÁ: Idén a feladataimat három fő szempontban határoztuk meg. Az egyik a Student Hub megnyitása, ami igazából egy információs felület lesz. Ez egy iroda a nemzetközi hallgatók számára, ahol a legapróbb dolgokban és a komolyabb kihívást jelentő nehézségekben is szívesen segítünk. Szeretnénk átsegíteni őket a magyar élettel kapcsolatos első kultúrsokkon, illetve eligazítanánk őket a pécsi életben. Ezenfelül pedig, ha tanulmányi problémájuk van, akkor a megfelelő szervezethez szeretnénk őket irányítani. A második feladatunk szorosan kapcsolódik ehhez. Ez a Student Hub Instagram- és Facebook-oldalának a fejlesztése lesz, amire már van külön csapatunk is. Szeretnénk úgy megcsinálni a Student Hubot, hogy legyen egy elérhető, mindig látható, dizájnos közösségimédia-felülete is, amelyen keresztül a külföldi hallgatók megtalálhatnak minket. Ezenkívül a harmadik célunk pedig egy összetett feladat volna.

Először a külföldiek között szeretnénk közösséget építeni, mert észrevettem, hogy bár itt vannak együtt, még ők maguk sem használják ki az összes lehetőséget, ami a külföldi hallgatók közösségében rejlik. Később erre a vonalra rákapcsolódva szeretnénk őket integrálni a magyar közösségbe is.

PécsiBölcsész: Hogyan kapcsolódnak a tanulmányaid ehhez a feladatkörhöz? Látsz e kapcsolódási pontokat?

Kibédi-Varga Ádám: Abszolút! Nemzetközi tanulmányokon szerintem az embernek el kell engednie a nyugati gondolkodásmódot, és fel kell vennie a világnak más nézeteit is. Így sokkal jobban átérezhetőek és átláthatóbbak azok a folyamatok, amelyeket nyugati szemszögből nem tudnánk megérteni a szocializációnk miatt. Ez ebben a feladatkörben is nagyon fontos.


Fotó: Bertalan Johanna

PB: Milyen elvárásokkal vágtál neki ennek a feladatnak?

KVÁ: Ezt nehéz meghatározni. Leginkább magam felé vannak elvárásaim. Szeretném, hogy ez az egész rendszer úgy működjön, ahogy én azt kitaláltam. Nyilvánvalóan lesz, ami máshogy fog alakulni, és lesz, amit menet közben kell majd megoldani, de igazából

nekem az az elvárásom magam felé, hogy amiket én megígértem magamnak és amiket kitaláltam, hogy szeretnék megcsinálni, azokat meg is valósítsam.

PB: Mit gondolsz, milyen kihívásokkal és fejlődési lehetőségekkel jár ez a pozíció?

KVÁ: A legnagyobb kihívás mindenképpen a time management. Ezzel a munkával aktívan és passzívan is foglalkozni kell. Aktív mondjuk, amikor az irodában meghirdetünk egy felvételi időszakot és interjúztatunk, és passzív az a része, amikor én magam is bekapcsolódok a nemzetközi hallgatók életébe. Eljárok a közösségükbe, együtt megyünk el sütögetni vagy épp túrázni. Kihívást jelent természetesen az is, hogy van egy elképzelésünk arról, hogy miként szeretnénk közösséget építeni, de a közösség is emberekből áll. Így nehéz előre kalkulálni azzal, hogy milyen lesz a látogatottsága az irodának, mennyire lesz majd elérhető a Facebook- vagy az Instagram-oldal.

Ugyanakkor nagyon hálás vagyok a munkakörért, mert ezen keresztül én is tudok fejlődni. 

Tapasztalatokat szerezhetek a szervezés és vezetés területén, továbbá nekem is van lehetőségem a nemzetközi hallgatókkal találkozni. Nagyon szeretném úgy elhagyni majd ezt az egyetemet, hogy elindítjuk a Student Hubot, megalapozzuk ezt a közösséget, és később szeretnék úgy visszatérni, hogy látom azt, hogy ez az út, amin mi elkezdtünk járni, ez továbbra is itt van, működik, fejlődik.

PB: Említetted, hogy végzős hallgató vagy. Milyen terveid vannak a diploma megszerzését követően? 

KVÁ: Szerintem erre nagyon kevesen tudunk határozott választ adni. Sok tervem van igazándiból.

Szeretnék egy évet kihagyni és a honvédséggel foglalkozni, mivel később szívesen vállalnék szerepet békefenntartóként.

Mindig is érdekelt a katonaság, viszont pacifista vagyok. Emellett nagyon nagyra tartom az ENSZ békefenntartóinak a szerepét a mai világban. Ez az egy év egy jó tapasztalati lehetőség volna, a végső cél pedig a védelmi és biztonság politika lenne a továbbtanulás szempontjából. A vágyálmom ugyanis az, hogy egyszer konfliktuskezelőként dolgozhassak. Egy konfliktuskezelő munkaköre érdekes és nagyon sokrétű. Jól beleillik az erkölcsi rendszerembe, mivel ők azok az emberek, akik szerintem cselekvőképesek lehetnek egy háborús szituációban, ráadásul az a feladatuk, hogy úgy hajtsanak végre döntéseket, hogy azok mellett a lehető legjobban érvényesüljenek a humanitárius szempontok is. 


Create Account



Log In Your Account