Marusinszky Lora szeptemberben kezdi a harmadik évét angol nyelvű pszichológia szakon, mely után klinikai és egészségpszichológia mesterképzésben szeretné folytatni tanulmányait. Embercentrikus, a közösségi lét tulajdonképpen a hobbija, és azt is elmesélte, hogy ritkán tud nemet mondani, ha valaki programra invitálja. Július elsejétől ő tölti be a BTK HÖK kabinetvezetői tisztségét, melyre nyílt pályázat útján, többkörös felvételi folyamat teljesítése után választották ki. Lorát a munkaköréről, motivációiról, Pécshez fűződő élményeiről kérdeztük.
Tudnál mesélni arról, mit is csinál pontosan egy kabinetvezető?
A kabinetvezető a BTK HÖK szervezeti és adminisztrációs feladatait látja el, ide tartozik a benntartózkodási engedélyek, kulcsfelvételi engedélyek, behajtási engedélyek kiállítása, hallgatók számára igazolások kiállítása. Részt vesz a Küldöttgyűléseken és az elnökségi üléseken, amelyekről jegyzőkönyvet vezet, valamint előzetesen elkészíti a meghívókat, jelenléti íveket, szavazólapokat. Ezenkívül ügyeletet is biztosít heti nyolc órában a Diákcentrumban, valamint egy új feladatkör a következő félévtől a Szolgáltatási Bizottság vezetése.
A kabinetvezető támogatja az elnök és az elnökhelyettesek munkáját, de kapcsolatot tart például a kari igazgatóval is.
A munkaköröm minden nap tartogat új meglepetéseket, hiszen július elsején kezdődött hivatalosan a mandátumom, így igen gyakran találkozok számomra új feladatokkal. Ehhez hozzájárul az is, hogy sok segítséget kapok az elődömtől, Kovács Laurától, akivel szerencsére továbbra is együtt dolgozunk majd, illetve a HÖK szervezeti struktúrájának változásából adódó új feladatok kapcsán Fiser Bencétől is.
Mi jelenti számodra a legnagyobb kihívást a feladatkörrel kapcsolatban?
Szeretnék teljes mértékben megfelelni az elvárásoknak, remélem, hogy megfelelő alázattal, munkamorállal és odafigyeléssel ez sikerülni is fog.
Szerinted mit tud adni neked ez a tisztség?
Rengeteg tapasztalatot az emberekkel való együttműködés terén. Pszichológushallgató vagyok, így nagyon fontos számomra, hogy lássam, hogyan tudok viszonyulni különböző emberekhez, mennyire vagyok türelmes, mennyire tudok együtt dolgozni velük. Eddigi tapasztalataim alapján úgy gondolom, elég jól, de biztosan lesznek majd olyan dolgok ebben a munkakörben, amik megedzenek ilyen szempontból.
Szakmai tapasztalatnak sem utolsó a kabinetvezetői feladatkör, hiszen az adminisztrációhoz a legtöbb munkakörben kell valamennyire érteni.
Azt lehet tudni rólad, hogy elég aktív vagy az egyetem közösségi életében, legyen szó akár a seniorságról, akár a Szenes Crew-ban való tevékenykedésedről. Miért döntöttél úgy, hogy más munkakörben is kipróbálod magad?
Szeretem a BTK közösségét és szeretnék aktívan tenni annak érdekében, hogy más hallgatók is átélhessék, milyen egy igazán jó közösséghez tartozni.
A kabinetvezetői munkakör komoly elfoglaltságot jelent, ezért a Szenes ügyelői munkámat nem fogom tudni folytatni, senior is idén leszek utoljára a gólyatáborban, de őszintén, nem bánom, mert
a továbbiakban is tagja tudok maradni a kari közösségnek, csupán egy új szemszögből lesz lehetőségem átélni az eseményeket.
Az eddig szerzett tapasztalatokért pedig nagyon hálás vagyok mindenkinek, akivel eddig együtt dolgozhattam.
Jelenleg a HÖK-ön belül szeretnék bizonyítani elsősorban azoknak a személyeknek, akikkel együtt dolgozom, és minél jobb munkát végezni, szeretném azt a barátságosságot és energikusságot fenntartani, amit eddig is láttak tőlem, emellett persze szeretném fejleszteni is magam.
Miben szeretnél fejlődni?
Egy kabinetvezető esetében rendkívül fontosnak tartom a jó problémamegoldó képességet, azt hiszem ebben mindig van hova fejlődni, hiszen a BTK HÖK működése rendkívül összetett, így rengeteg változatos feladatban kell helyt állni, ami nagy kreativitást is igényel.
Szerintem ritka az, amikor valakinek nap mint nap lehetősége van mind problémamegoldás, mind kreativitás szempontjából helyt állni, így izgatottan várom, hogy ezeket a képességeimet úgy fejlesszem, hogy minél többet hozzátegyenek a BTK HÖK sikeres működéséhez.
Mi motivál téged a mindennapokban?
11 éves korom óta szeretnék pszichológus lenni, régóta motivál már az, hogy beteljesítsem ezt a vágyamat. Az alapképzés után klinikai szakirányon szeretném folytatni a tanulmányaimat.
A hétköznapokban a közösség, a kollégáim motiválnak leginkább, például, ha rám írnak a barátaim, hogy gyere, menjünk valahova. A seniorság kapcsán pedig a gólyáim, akik nagy erőt adnak: látni azt, hogy segítek a beilleszkedésükben, hatalmas motiváció nekem.
Már két éve vagyok Pécsen, és nagyon szeretem ezt a helyet, mert megvan a kisváros és a nagyváros hangulata is. Szeretem, hogy bárhova megyek, ismerek valakit.
Tudni kell rólam, hogy én az egyetemen lettem ennyire szociális, gimiben nagyon zárkózott voltam, de ahogy eljöttem ide, teljesen megnyíltam. Úgy érzem, hogy ebben a közösségben tényleg önmagam tudok lenni.
Mi volt az első meghatározó emléked Péccsel kapcsolatban?
A gólyatábor. Sajnos a koronavírus teljesen kettévágta a végzős évünket, az egyetemkezdést, és természetesen hiányom volt a szociális kapcsolatok terén. Így azzal a célkitűzéssel indultam el, hogy szeretnék megismerkedni sok emberrel, új barátokat szerezni, és ez sikerült is.
A seniorok és a gólyatábori csapattársaim voltak az elsők, akik kihúztak a komfortzónámból, anélkül, hogy egyáltalán tudtam volna róla.
Ők mutatták meg nekem, hogy milyen is egyetemistának lenni.
Fotó: Reif Anna