Tengereink fontossága – A tengerészeti világnap

Czirják Linda
2021.09.26.

A Nemzetközi Tengerészeti Világszervezet 1979. novemberi, XI. közgyűlésének határozata alapján minden évben szeptember utolsó vasárnapján ünnepeljük a tengerészeti világnapot. Ezen a napon globálisan emlékeznek meg a tengereken és óceánokon életüket vesztett tengerészekről és civilekről, de a szervezet fontos célkitűzése az is, hogy felhívják a figyelmet a biztonságos hajózásra és a tengeri környezet védelmére.

Vizeink védelmének fontosságára a Copernicus tengeri környezeti megfigyelőszolgálat legfrissebb, éves jelentése is felhívja a figyelmet. A dokumentum elkészítésében 150 tudós vett részt, akik többek között arra a megállapításra jutottak, hogy a világ óceánjainak felmelegedése és a szárazföldi jég olvadása miatt a Földközi-tenger szintje évente 2,5 milliméterrel emelkedik, míg világszinten a tengerek átlagos szintemelkedése elérheti az évi 3,1 millimétert is.

Az óceánok és tengerek melegedése a bennük rejlő élővilág hidegebb vizek irányába történő vándorlását, végül pedig számos faj zsugorodását vagy teljes eltűnését, kipusztulását okozhatja.

Egy, a Brit Columbia Egyetem által vezetett nemzetközi kutatócsoport szintén elkeserítő adatokról számolt be a One Earth nevű folyóiratban megjelent tanulmányában. Az írásból kiderül, hogy az 1950-es évek óta felére csökkent a világ korallzátonyainak területe. A pusztulás leginkább Pápua Új-Guineában, Jamaica és Belize térségében volt a legnagyobb. A Karib-térségben egyébként is súlyosnak mondható a helyzet, ott ugyanis a tengeri élőhelyek kiterjedése évente 0.25 százalékkal csökkent.

De miért annyira fontos az óceánok és tengerek védelme?

Bolygónk több mint 70%-át víz borítja, 362 millió négyzetkilométeren húzódnak a tengerek és az óceánok. Ezek a hatalmas állóvizek segítik a szárazföldi hőmérséklet szabályozását, elnyelik a nap melegét, átviszik a légkörbe, elosztva a bolygónk minden részén. Jelentős szerepe van az óceánoknak és tengereknek a Föld oxigéntermelésében is: a bennük élő úgynevezett fitoplanktonok olyan organizmusok, amelyek a víz felszínén úszva a napfényt felhasználva fotoszintézisre képesek. A vízbe kerülő műanyaghulladék, olaj és egyéb szennyeződések ezeknek a mikroszkopikus élőlényeknek az elhalásához vezetnek, így a legnagyobb állóvizeink szennyezése közvetlen – és igen negatív – hatással van a levegő oxigéntartalmára.


 Grafika: Szathmáry Kamilla

Úszunk a szemétben

Különböző nemzetközi szervezetek számításai alapján jelenleg hozzávetőlegesen 150 millió tonna műanyaghulladék úszik az óceánjaink vizében, ráadásul ez a szám becslések szerint évente 8 millió tonnával nő.

Az egyik legszomorúbb és egyben legismertebb példa arra, hogy milyen komoly problémát jelent valójában az óceánok és tengerek esetében a műanyaghulladékkal való szennyezettség, a nagy csendes-óceáni szemétsziget, aminek területe mintegy 1,6 millió négyzetkilométer.

A „sziget” 80 ezer tonna műanyag szemetet tartalmaz, kiterjedése pedig Franciaország méretének háromszorosa.

Úgy tűnik, van megoldás

2013-ban egy 18 éves holland fiú indította útjára az Ocean Cleanup nevű projektet, aminek célja – többek között – a nagy csendes-óceáni szemétsziget felszámolása.

A projektet végül közösségi finanszírozásból – több tízmillió dollárnyi adománnyal – sikerült elindítani.

A tisztítórendszer működéséről itt található egy rövid videó.


Create Account



Log In Your Account