Szabadság & szex & művészet – Könyvajánló

Habár a maga korában nagyon meghatározó személyiség volt, mára a fiatalok körében kevesen ismerik Allen Ginsberg nevét. Pedig nem akárkiről van szó, hanem a beatnemzedék egyik kultikus alakjáról, egy örök lázadóról, kísérletezőről és nem mellékesen egy íróról, aki képes volt teljesen átformálni a költészetről alkotott felfogást.

Allen Ginsberg, a huszadik század egyik legsokszínűbb költője Amerikában született, 1926-ban, egy zsidó család gyermekeként. A Columbia Egyetemen tanult jogot, majd irodalmat, ekkor ismerkedett meg Jack Kerouackal és William S. Borroughs-zal, a beatnemzedék nagy regényíróival, akikkel életre szóló barátsága nagy hatással volt a művészetére. Ginsberg bejárta a világot, kipróbált szinte mindent; saját magán kísérletezett a tudatmódosító szerek hatásával, érdekelték a keleti filozófiák, lelkesen gyakorolta a buddhizmust, verseket és dalokat írt, fényképezett.

Leghíresebb versét, az Üvöltést, egy San Franciscó-i üzletben olvasta fel először, és a jelenlévők körében osztatlan sikert aratott vele.

A verset Carl Solomonnak ajánlotta, akivel a pszichiátrián találkozott, miután bűnrészesként letartóztatták, de börtönbüntetés helyett végül csak kórházba utalták. A művet később további versekkel együtt kiadták, ám a hatóság obszcenitás vádjával be akarta tiltani. Ginsberg végül megnyerte a pert és neve ismertté vált az emberek körében. Nem ez volt azonban az utolsó esete a törvénnyel szemben; több országból kitiltották szókimondó versei és nézetei miatt, kiállt a homoszexualitásért, valamint a drogok legalizálásáért is. Többször előfordult, hogy versei felolvasása közben vitték el a rendőrök, amelyeket rendszerint teljesen meztelenül és kiabálva adott elő. Mindezek ellenére egyre ismertebbé vált, világszerte érdeklődni kezdtek személyisége és munkássága iránt.

Amikor a 60-as években megalakultak a hippi mozgalmak, Ginsberg szintén ott volt a fiatalok körében, felszólalt a háború és az erőszak ellen, valamint ekkor kezdte el gyakorolni a meditációt, mely események a tudatának és műveinek kiteljesedésében játszottak nagy szerepet.

1980-ban Magyarországon is járt, találkozott Hobóval (Földes László), aki a zenekarával már több versét is megzenésítette. 1997. április 5-én halt meg.

Allen Ginsberg versei merőben eltértek a kor költeményeitől. Költészetében arra törekedett, hogy kitágítsa tudatát és ezáltal lehetőséget adjon a vers szabad áramlásának. Szerinte az első gondolat, ötlet a legtisztább, s ez a spontán megnyilvánulás, az áramló versstílus lehetővé tette, hogy látomásait tisztán és az utómunkálatok hamissága nélkül rögzítse. A zene is nagy szerepet játszott a művészetében, gyakran olvasott fel jazz-zenészek kíséretével, valamint verseinek ritmikája is gyakran követte az előbb említett stílus sajátosságait.

Aztán lassan feledésbe merült a beatgeneráció és vele együtt Allen Ginsberg is.

Új költők, új világmegváltó művészek foglalták el a helyét és csak a szűk értelmiségi körökben maradt továbbra is szilárd az emléke.

A teljes homályba veszés elkerülése érdekében jelent meg a Nélkülözhetetlen Allen Ginsberg című könyv. Ebben a műben Michael Schumacher szerkesztésével bepillantást nyerhetünk Ginsberg sajátos és azóta is korszerű költészetébe, valamint az összegyűjtött naplótöredékeken és levélrészleteken keresztül az életébe és a gondolkodásmódjába is. A könyv végén egy rövid fényképalbum is található, amiben a Ginsberg készítette fotók, valamint a róla készült képek kapnak helyet.