„Mindig van egy célom, amiért addig küzdök, amíg el nem érem.” – Interjú Tóth Eszterrel, a BTK HÖK új kabinetvezetőjével

Tóth Eszter szeptemberben kezdi meg a második évét angol-magyar tanári szakon, július elsejétől pedig a BTK HÖK kabinetvezetőjeként tevékenykedik. Elmesélte, hogy szeret emberekkel és gyerekekkel foglalkozni, előadni és előre tervezni, de a spontaneitástól sem riad meg. Elmondása szerint „azok a legjobb dolgok az életben, amik váratlanul történnek”. A beszélgetés során a kabinetvezetői munkáról, saját motivációiról és Péccsel kapcsolatos benyomásairól kérdeztük. 

Bevezetésként kérlek mesélj magadról! Miért választottad a tanári pályát?

Nagyon szeretek emberekkel foglalkozni, beszélgetni, a gyerekekkel pedig hamar megtalálom a közös hangot, végül pedig úgy gondoltam, hogy a tanári lenne a megfelelő szak számomra. Szeretek mások előtt előadni, beszélni és úgy gondolom, hogy éppen ezek azok a képességek, melyek szükségesek ahhoz, hogy egy tanár jó legyen a szakmájában. 

Ha pár szóval kellene jellemezned magad, mik lennének azok?

Alapvetően maximalista embernek tartom magam, szeretem, ha minden úgy alakul, ahogy én azt előre elterveztem, ugyanakkor nyitott vagyok a spontán helyzetekre is és hiszek abban, hogy a legjobb dolgok az életben váratlanul történnek.

Miért döntöttél úgy, hogy jelentkezel a pozícióra?

Mikor megláttam a hirdetést sokat gondolkodtam rajta, hogy megfelelő lennék-e erre a szerepre. Az ismerőseim segítségét kértem abban, hogy mit gondolnak a kabinetvezetőségről, ők pedig mind azt válaszolták, hogy ez egy nekem való munka volna, ennek hatására pedig úgy éreztem, meg kell próbálnom. A jelentkezési lapon szereplők alapján megtetszett a munkakör és annak feladatai, így elhatároztam, hogy jelentkezem.

Mik a fő feladataid, milyen esetekben fordulhatnak hozzád a hallgatók?

A legfontosabb, hogy heti nyolc órás ügyeletet kell biztosítanom a Diákcentrumban.

Ezen felül pedig lényegében közéleti igazolásokat, kulcsfelvételi engedélyeket és benntartózkodási engedélyeket állítok ki, ez utóbbi például akkor fontos, ha egy szakestet rendeznek éppen a Szenesben. 

Mit gondolsz, mit tud neked adni ez a tisztség?

Az biztos, hogy kapcsolatokat építhetek ki, új embereket ismerhetek meg és sokkal nagyobb belátásom lesz majd az egyetem működésébe, ami egy hatalmas plusz lehet számomra. Például, ha problémám adódna az órákkal vagy egy vizsgával kapcsolatban, akkor tudni fogom, hogy hogyan hidalhatom át, ezt pedig nagyon fontosnak tartom. 

Mi motivál téged a mindennapokban?

Talán az, hogy mindig van egy olyan program, amit várok.

Legyen szó egy baráti találkozóról, munkáról vagy buliról, a lényeg az, hogy mindig van egy célom, amiért addig küzdök, amíg el nem érem.

Milyen kötődésed van Pécshez? Vannak meghatározó emlékeid a várossal kapcsolatban?

Már maga a település is meghatározó, mivel egy kisvárosból jöttem, ahol  igen kevés lehetőségem nyílt házon kívüli rendezvényeket látogatni. Pécsben az a legjobb, hogy rendkívül barátságos és családias ez a hely, ugyanakkor rengeteg lehetőséget és programot tartogat magában. A maradandó élmények még váratnak magukra, viszont ebben az évben is törekedtem arra, hogy elmenjek mindenhova, ahova csak tudtam. Ennek ellenére úgy érzem, van még néhány igazán nagy történés, amit tartogat számomra a jövő és még nem következett be.

Mindezt izgatottan várom, addig pedig megragadok minden esélyt, hogy az egyetemi éveimből kihozhassam a maximumot.