„Made in Hungary” – Magyar kultúra a világban
Mi magyarok sok mindenről vagyunk ismertek. Gyönyörű népi és klasszikus zenével, zseniális irodalmi művekkel valamint egy egész országnyi fociszakértővel büszkélkedhetünk. Mégis, ha mélyebbre ásunk, mit tudhatunk meg a saját országunkról és kultúránkról? Ebben a cikkben felöltöm a ballonkabátot, kezembe veszem a nagyítót, és közelebbről is megvizsgálom a leghíresebb magyar találmányokat, alkotásokat.
Magyar találmányok Kisföldalatti Az M1-es metróvonalat 1896. május 2-án adták át Budapesten. Minden pesti kisföldalattija, a Millenniumi Földalatti Vasút volt Európa első földalatti vasútvonala. Mivel akkoriban az omnibusz és villamos járatok túlzsúfoltak voltak, a londoni metró mintájára Balázs Mór ötlötte ki a kisföldalatti tervét, melyet végül a millenniumi ünnepségek keretein belül Ferenc József adott át. Mellesleg a metróvonalnak pécsi vonatkozásai is vannak, ugyanis az állomásokat burkoló fehér és barna csempéket a Zsolnay gyár készítette. Rubik-kocka A Rubik-kockát 1974-ben találta fel ifj. Rubik Ernő. Eredeti neve bűvös kocka volt, a feltaláló térbeli logikai játékként nevezte meg. A Rubik-kocka célja, hogy az előzetesen összekevert kockából forgatással visszaállítsuk az eredeti, rendezett színösszeállítást. 2003 óta kétévente rendeznek Rubik-kocka-világbajnokságot, 2014-ben pedig megnyílt New Yorkban a Beyond Rubik’s Cube interaktív kiállítás. Golyóstoll Bár sokan kísérleteztek vele, a golyóstoll atyjának mégis Bíró Lászlót tekinthetjük, aki 1938-ban szabadalmaztatta találmányát. A golyós végű tollba egy viszkózusabb tintát szánt, amely nem folyik ki írás közben. Az első prototípusban a tintát még egy rugós szerkezet nyomta ki. Filmek Macskafogó A Macskafogó 1986-ban bemutatott magyar-NSZK-kanadai animációs film, amelyet Ternovszky Béla rendezett, producere Kunz Román volt. A forgatókönyvet Nepp József írta, zenéjét Deák Tamás szerezte. A rajzfilm nagy sikert aratott itthon, majd később külföldön is. A filmet digitális változatban felújították, amelyet 2018-ban mutattak be. A tanú A tanú egy Bacsó Péter által készített, 1979-ben bemutatott egész estés magyar film, amely betiltása miatt 10 évig dobozban maradt. Műfaját tekintve szatirikus filmvígjáték-dráma. A filmet Budapesten, Szentendrén és Tahitótfaluban forgatták. 2012-ben az 53 legjobb magyar film közé került. 2018-ban digitálisan felújították, 2019-ben rátaláltak a cenzúrázatlan verzióra, amelyet a 2019-es cannes-i fesztiválon mutattak be. Sátántangó A Sátántangó 1994-es fekete-fehér film, Tarr Béla rendezésében. A film alapját Krasznahorkai László azonos című regénye szolgáltatta. A rendező a filmet már 1985 óta el akarta készíteni, azonban a rendszerváltás előtt nem volt rá lehetősége. A film összesen hét óra harminc perces, így két szünettel ajánlott nézni. Zeneszerzők Liszt Ferenc Liszt Ferenc, akit világszerte Franz Lisztként ismernek, Doborjánban született 1811. október 22-én. Magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár volt, a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője. Nevéhez és személyéhez kapcsolódik a lisztománia, amely azt a nagymértékű, hisztérikus rajongói őrületet foglalta magába, amelyet a művész váltott ki hallgatóiból. Kodály Zoltán Kodály Zoltán háromszoros Kossuth-díjas művész, valamint kiváló művész címmel kitüntetett zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató továbbá az MTA tagja és elnöke. Nevéhez fűződik a Kodály-módszer. A Kodály-módszer az a zenepedagógiai koncepció, amely Kodály zenepedagógiai módszereit foglalja össze. Ez kizárólag a nevelési elveket tartalmazza, szisztematikus tantervet vagy tanegységeket nem. A módszer ma a magyar zenei oktatás alapját jelenti. Irodalmi művek Sorstalanság Kertész Imre 1975-ben kiadott regényét, a Sorstalanságot 13 éven át írta. Az irodalmi Nobel-díjas szerző önéletrajzi ihletésű könyve egy 15 éves fiúról szól, aki megjárta az auschwitzi és buchenwaldi koncentrációs táborokat. Lefordították angolra, németre, franciára, olaszra, oroszra, eszperantóra, cseh nyelvre, szlovénre, cigány nyelvre,lettre, illetve litvánra is. Koltai Lajos a szerző forgatókönyve alapján forgatott belőle filmet, amit 2005-ben mutattak be. Utas és holdvilág Az Utas és holdvilág Szerb Antal, 1937-ben megjelent regénye. Lefordították angol, német, lengyel, francia, olasz, spanyol, holland, szerb és hindi nyelvre is. Többek között feldolgozták filmként, színpadi műként, és rádiójátékként is. A könyv Mihályról szól,kamaszkoráról, illetve lelki megpróbáltatásairól. Az ember tragédiája Az ember tragédiája 1862-ben jelent meg, a magyar dráma egyik kiemelkedő műve, Madách Imre legismertebb alkotása. Feldolgozták hangjátékként, filmként és megzenésített művek is keletkeztek belőle. Bár ez igen kevés és talán egy egész könyv sem lenne elég felsorolni az összes világhírű magyar felfedezést, alkotást, abban biztos vagyok, hogy ezekre mind büszkék lehetünk. Grafika: Szabó Dalma
A magyar kultúra napján (január 22.), de bármely más hétköznapon is érdemes egy percet szánnunk arra, hogy megemlékezzünk azokról a magyarokról, akik annyi mindent adtak nekünk és a világnak.
