A PTE-n március 1-jén megtartott PécsiBölcsész-kerekasztal, melyet a PTE BTK HÖK szervezett, ebben segített eligazodni. A beszélgetés Fiser Bence (HÖK-elnök, történelem-orosz tanár szakos hallgató) moderálásával zajlott dr. Vörös Zoltán (a PTE Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék egyetemi adjunktusa kutatási területe a biztonságpolitika és Kína) és Bordás Bertalan (az Interdiszciplináris Doktori Iskola doktorandusz hallgatója, a Modernkori Oroszország és Szovjetunió Történeti Kutatócsoport (MOSZT) tagja, kutatási területe a 19. századi nemzetközi kapcsolatok és diplomáciatörténet) társaságában. Az orosz-ukrán konfliktust bemutatták történelmi, társadalomtudományi és biztonságpolitikai perspektívából is. A beszélgetés végén pedig lehetőség nyílt a közönség soraiból is kérdéseket feltenni.
A téma aktualitása miatt a beszélgetés nagyon részletesen és sokoldalúan járta körül a konfliktust, melynek bemutatása egy egész könyvet megtöltene.
Hogy megértsük, Oroszország milyen jogon formál igényt Ukrajna területére, akár a konfliktus középkori gyökereit is érdemes tanulmányozni, ahogy azt Vlagyimir Putyin is tette esszéiben: a közös ősök, a Kijevi Rusz mint anyaállam és a kozák-orosz kapcsolatok szerepe sem negligálható a mostani helyzet elemzésekor.
Amikor a történelem során támadás érte Oroszországot, az szinte mindig nyugatról érkezett. Ennek függvényében alakult a hozzáállásuk is az európai történelemhez: a napóleoni háborúkat ők honvédő, a II. világháborút pedig nagy honvédő háborúként emlegetik.
Ahhoz, hogy megérthessük a konfliktust, fontos tudnunk azt is, hogy Ukrajna 1991. augusztus 24. óta létezik mint független állam.
Azóta felváltva követik egymást az Oroszország vagy a Nyugat felé orientálódó vezetők.
1991-ben szétesett a Szovjetunió. Bár a NATO a szovjetek ellenében alakult, a közös ellenség eltűnése után is fennmaradt, sőt, bővült is a volt keleti blokkból, köztük Magyarországgal is (1999-ben).
2014-ben Oroszország rendkívüli hadgyakorlatot tartott az Ukrajnával határos területeken, majd annektálta a Krím félszigetet.
Másrészről 2019-ben Volodimir Zelenszkij, volt humorista, színész, aki egy sorozatban el is játszotta az ukrán elnököt, igazi elnökké vált. Ő politikáját tekintve Nyugat-Európához közeledik. Kifejezte azt is, hogy csatlakozni kíván az Európai Unióhoz és a NATO-hoz.
2022-t tekintve mondhatjuk, hogy egy esetleges támadás „jó ideje ott lógott a levegőben”, de senki sem gondolta, hogy ez ténylegesen be is következik. Putyin valójában éppen azt használta ki, hogy a modern világ nem akar háborút. ű
Dr. Vörös Zoltán szavaival élve „Putyin meghackelt mindent, amit gondolunk a világról.”
Ezen a II. világháború után kialakult kétpólusú világrend sem segített, csak még nagyobbá tette az egymás közötti szakadékot. Ukrajna kénytelen-kelletlen mint ütközőállam van jelen az Európai Unió és Oroszország határán. Népesség szempontjából is roppant megosztott, hiszen az orosz kisebbség nagy számban él Ukrajnában. Emiatt stratégiailag fontos állam, amit mindkét fél a maga oldalán kíván tudni.
A jelenlegi kritikus helyzetre való tekintettel felmerült, hogy Ukrajna gyorsított eljárással az Európai Unió tagjává váljon, azonban ez számos felelősséget vonna maga után.
Egyrészről Ukrajna jelenlegi jogrendszerébe beleilleszteni az EU-s dokumentumokat hosszabb időbe telik, nem is véletlen húzódik már oly régóta belépésük kérdése. Másrészről pedig, ha belépnek, az katonai kötelezettséget vonna magával az EU állampolgáraira nézve. Már jelenleg is küldenek lengyel vadászgépeket Ukrajnába, ennek azonban az a szépséghibája, hogy ép ukrán repterek híján ezek Lengyelországból, azaz európai uniós légtérből indulhatnak Oroszország ellen.
Az orosz társadalom megosztott a helyzet megítélését illetően. Vannak, akik kifejezték ellenszenvüket az utcára vonulva, vannak, akik azt érzik, hogy a háborúval megvédik magukat Amerikával szemben. Ebben persze az is nagy szerepet játszik, hogy az orosz média hogyan kommunikál a háborúról, sokan nem is tudják, hogy pontosan mi is zajlik.
Ebből kifolyólag is mondja Vörös Zoltán, hogy az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók (SWIFT-rendszerről való lekapcsolás, bankkártyák letiltása…) fontos szerepet játszanak, hisz ez mind olyan szervesen érinti az átlag állampolgárok életét is, hogy idővel felkapják a fejüket, hogy mi is történik itt valójában. Az EU-s országok számára talán jó taktika lehet, hogy a konfliktusra belül keressenek megoldást fegyveres támadás indítása helyett.
Meghatározni, hogy Putyinnak mi lehet a pontos célja, meddig akar elmenni, azt nehéz megmondani . Vörös Zoltán és Bordás Bertalan szerint valószínű, hogy egy bábállam létrehozására törekszik, a jelenlegi politikai vezetőség megbuktatásával. Egy olyan Ukrajnát igyekszik létrehozni, ami vegetál a Kelet és a Nyugat között. A teljes elfoglalás minden bizonnyal nem cél, mert az gazdaságilag nem lenne fenntartható Oroszország számára, ezenkívül hosszú távon politikai vezetést sem tudna biztosítani. Valószínűbb, hogy Putyin egy oroszbarát pufferállam létrehozására törekszik, megállítva a nyugati hatalmak keleti terjeszkedését.
Európában példaértékűen gyors megmozdulásnak lehettünk tanúi az elmúlt hetekben, ami az ukrán menekültek támogatását illeti. A PTE is támogatja, segíti őket, jelenleg is zajlik gyűjtés a BTK-n is. A Szenes Klubban van lehetőség leadni tartós élelmiszereket, higiéniás termékeket, plédeket, hálózsákokat.
Fotók: Guzsvány Réka
