Jáger Luca: Szenteste

Karácsony alkalmából szerkesztőségünk tagjainak írásai látnak napvilágot egy Christmas special cikksorozaton keresztül. Ezekkel az alkotásokkal kívánunk mindenkinek kellemes ünnepeket! 

Füstöl a kémény, havas az esti táj,

Fehér színével a háztetőt festi már.

Besötétedett, az égen hold ragyog,

S az avarban talán egy kisegér vacog.

Bent meleg van, kályhánkban tűz lobog,

Előtte kiskutyánk alszik és morog.

Égősor világít minden ablakon,

Csókod íze még pihen az ajkamon.

A karácsonyfa dísszel van tele,

Nem fázik, most bent van lakhelye.

Nemrég még hó ült tűlevél vállain,

Ma angyal és csillag lóg ágain.

Néhány ajándék pihen alatta,

Miket este bontottunk kacagva,

Majd elnyúltunk a kanapén kettesben,

Míg kint hullott a hó hatalmas pelyhekben.

Körbenézek most ebben a kis házban,

Hol reggel szorgoskodtunk még nagy lázban,

S eltelt ez is. Mint egy röpke pillanat.

De azért valami belőle itt maradt.

Töltött káposztához friss kenyérkaréj,

S a forralt borban is úszkál még fahéj.

Még mindig roskad az ünnepi asztal,

Bár több vendéget már ő sem marasztal.

Halkan most a szobánk felé megyek,

Hogy párnád ma éjjel én legyek.

De megmoccan ekkor az ismerős paplan,

Rám mosolyogsz nagyon, szemed is kipattan.

Füstöl a kémény, havas az esti táj,

Hallgat most minden, csupán az óra jár.

Nem zavar senkit, csak ketyeg csendesen,

Aludj hát vissza, aludj még, Kedvesem.