Hogyan legyünk tudatos internethasználók?
Az 1990-es évektől kezdve egyre elterjedtebbé és elérhetőbbé vált az internet, ma pedig már szinte bárki hozzáférhet, csak egy gombnyomásba kerül. Bár számos előnye van, fontos tudni, hogy milyen veszélyek leselkedhetnek ránk, és megfelelően felkészülni ellenük. Február 5-én tartják a biztonságos internet világnapját, amelynek fő célja, hogy felhívja az emberek figyelmét az esetleges bűncselekményekre, és a tudatos internethasználat felé terelje őket.
A mindennapok során gyakran találkozhatunk az internetes bűnözés legkülönbözőbb formáival. Az AAG statisztikái szerint óránként átlagosan 97 ember esik a kiberbűnözés áldozatául. Magyarországon folyamatosan nő a bűnesetek előfordulása: az „információs rendszer vagy adat megsértése” nevű bűncselekmények száma néhány év alatt négyszeresére emelkedett. Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mik a leggyakrabban előforduló típusok, amelyek a legtöbbünket érintik, és mit tehetünk, hogy csökkentsük a támadások esélyét. Ha tisztában vagyunk vele, hogy mire kell figyelnünk, könnyebb védekeznünk is. Az egyik legelterjedtebb bűncselekmény az adathalászat. A hétköznapokban ez számos formát ölthet, például amikor egy gyanús e-mail érkezik, amely a bankkártyaadatainkat kéri. A támadó egy valósnak tűnő üzenetet küld az áldozatának, amelyben személyes adatokat akar megszerezni. Rengeteg csaló van, aki különböző ígéreteket téve így próbál pénzhez jutni. Szinte mindenki ismerősei között van valaki, aki az adatlopás áldozatává vált. Amikor valamelyik fiókunkat feltörik, az legtöbbször a tudtunk nélkül történik. A linkekkel egyébként sem árt vigyázni: fontos felmérni, hogy kitől kapjuk, ismerjük-e az illetőt, illetve ha már megnyitottuk, és látszik, hogy nincs rendben az oldal, azonnal be kell zárni. Ehhez kapcsolódóan fontos szót ejteni a vírusokról, kiemelten az ún. zsarolóvírusokról. Ez a vírusfajta az informatikai eszközünkre települve letiltja a hozzáférésünket, és csak egy bizonyos összeg kifizetése után oldódik fel a zárolás. Az egyik legnagyobb veszélye az internetnek, hogy nem tudni biztosan, kivel beszélünk. Természetesen vannak jelei, ha egy hamis profillal állunk szemben: egy értelmetlen vagy láthatóan gépi fordítást tartalmazó üzenet, illetve a bizalmas információkra való rákérdezés is utalhat rá. Grafika: Rudas-Mekkey Csenge Sajnos az internetes zaklatás is a mindennapjaink része, és legalább olyan veszélyes lehet, mint az előbb felsorolt típusok. Ebben az esetben nem a pénzünket vagy az adatainkat akarják megszerezni, nem „kézzelfogható” a bűncselekmény. Az internet segítségével könnyű megőrizni az anonimitást, így az ember bátrabban kifejezi a véleményét, főleg, ha az negatív. Nem könnyű feladat a védekezés, de megfelelő óvintézkedéseket téve csökkenthető az esélye, hogy támadások érjenek bennünket. A biztonságos internetezés alapja a tudatos internethasználat. Tisztában kell lennünk a kockázatokkal, fel kell ismernünk az adott bűncselekményt, így kisebb a valószínűsége, hogy áldozatok leszünk. Kiemelten fontos, hogy a szülő felhívja gyermeke figyelmét az internet negatív oldalára is, és elmagyarázza neki, hogyan lehet védekezni ellene. Bizonyos időközönként változtassuk meg a jelszavunkat, és ne a legegyértelműbb, legkönnyebben feltörhető verziót adjuk meg, használjunk kis- és nagybetűket, számokat és karaktereket is. Ma már szerencsére több platformon is szükség van a kétlépcsős azonosításra: a jelszavunk megadásán kívül a telefonunkon kapott kódot is be kell írni, amelyhez csak mi férünk hozzá. Az internet használata számos előnnyel jár, és ha intézkedéseket teszünk a biztonságunk érdekében, nem kell tartanunk tőle. Bűnözés mindig volt és lesz, ezen nem tudunk változtatni, de ha tudatosan, kritikusan használjuk az internetet, nagy eséllyel kivédhetők a veszélyek. Források:Sokszor azonban észrevehető, amikor megpróbálják megszerezni az adatainkat: ha kapunk egy linket, és megnyitva a kártyaszámunkat vagy a felhasználónevünket és a jelszavunkat kell megadni, az gyanús lehet.
A rosszindulatú kommentektől kezdve a kéretlen, obszcén képeken át a bántó privát üzenetekig rengeteg formában jelen van az életünkben. Tehetünk ellenlépéseket, feljelenthetjük a zaklatót, de a sérelmeket akkor is magunkban hordozzuk.
Biztonságunk érdekében a következőket érdemes alkalmazni: ne osszunk meg magunkról személyes információkat idegenekkel, akikkel soha nem találkoztunk. Használjunk vírusirtót, időnként végezzünk ellenőrzéseket a számítógépünkön, telefonunkon.
