Jelenlegi, színes emberi kapcsolatokkal teli világunkban számtalanféle emberrel találkozhatunk és tölthetünk el időt. Sokan közülünk eltérő társas preferanciákkal rendelkeznek, és különbözőképp élik meg a szociális helyzeteket. Az introvertáltak külső szemlélőként sokszor zárkózottnak, maguknak valóak, nehezen kezelhetőnek tűnhetnek, mivel nem úgy lubickolnak egy-egy csoportos eseményben, mint ahogy azt a mai világ elvárja tőlük. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ők teljesen ki akarnának maradni minden szociális élményből és magukon kívül senkivel sem töltenek szívesen időt, csak másképp élik meg ezeket a szituációkat. Cikkünkben bővebben olvashatsz arról, hogy miként érik az introvertált személyiségeket a mindennapi hatások, hogyan alkalmazkodnak társas helyzetekben és milyen kiemelkedő tulajdonságokkal bírnak.
Az intro- és extraverzió fogalmának megalkotója Carl Gustav Jung, aki A lélektani típusok című könyvében írt először az introverzió és az extraverzió jellemzőiről. A két típus között jelentős különbségeket fogalmazott meg. Az extroveltált személyiségek inkább kifelé fordulók, számukra a külvilág eseményeire helyeződik a legnagyobb hangúly. Ellenben az introvertáltakra jellemzőbb a saját, belső világukra való koncentrálás és az abban való elmerülés. Persze a valóság nem ilyen fekete és fehér. Elméletében maga Jung is hangsúlyozta, hogy nincs tisztán introvertált vagy extrovertált ember. Ez egy dimenzió, amelynek különböző pontjain helyezhetőek el az emberek. Így létezhetnek például az ambiveráltak is, akik képesek a két típus között rugalmasan váltani. Ők a skála közepén helyezkednek el, és a helyzettől és a környezettől függően tudnak extrovertáltként vagy introvertáltként viselkedni. Az introvertált személy rendszeresen éli meg jelenlegi világunkat „hangosként”. Ez alatt a túl sok külső inger értendő: a folyamatosan frissülő hírfolyamok, a közösségimédia-tartalmak túláradása; programok sora, amiken részt kell venni; munkamegbeszélések és találkozók. Ez pedig nagyrészt az egyedüllét vágyában, csendre való igényben és az események gondolatbeli nyugodt feldolgozásában merül ki. Ezek mind természetes igényei egy ilyen személyiségtípusú embernek, azonban sokan veszik kifejezetten rossz néven azt, ha valaki azt mondja, most egy kicsit egyedül szeretne lenni. Grafika: Kocsis Lívia Introvertáltnak lenni nem azt jelenti, hogy valaki folyton egyedül akar lenni és egyáltalán nem akarja megosztani az érzéseit és gondolatait senki mással, hanem azt, hogy ő másképp reagál a szociális impulzusokra, mint egy extrovertált. Mivel az introvertált személyek nem tudnak azon változtatni, hogy hogyan érik őket ezek az ingerek, ezáltal az ezekre adott reakciójukat és az energiafelhasználásukat sem tudják megmásítani, ez nem opció. Így azonban csak két választási lehetőségük marad egy társas szituációban. A másik lehetőség pedig az, hogy a környezetük elvárásainak megfelelve eljárnak a nagyobb társas összejövetelekre, és aktívan részt vesznek a csoportos feladatokban. Az első megoldással szemben a második bizonyos következményekkel jár. Az introvertáltak gyakran tapasztalják meg a Jesse Singal, a New York Magazine újságírója által leírt jelenséget, vagyis az „introvertált másnaposságot”, ami a túl sok külső inger által okozott fizikai és mentális tünetegyüttest jelenti. Ilyen tünetek például a szorongás, kimerültség és a türelmetlenség. Felicitas Heyne pszichológus ötlete alapján 2011-ben indult el az introvertáltak világnapjának kezdeményezése, amit minden év január 2-án tartanak. A világnap célja a csendes és inkább belefé forduló embertársaink megértésé és elismerése. Ezen a napon igyekeznek felhívni a figyelmet az introvertáltak eltérő kommunikációs érzékenységére és közösségi igényeire.Kiket nevezünk introvertáltnak?
Míg az extrovertáltak a szociális helyzetekből töltődnek, addig az introvertáltak elemei „lemerülnek” ezekben a helyzetekben, ami miatt az ilyenfajta ingerek után nekik pihenésre és egyedüllétre van szükségük, hogy visszanyerjék energiájukat.
Milyen a mai rohanó világ egy introvertált számára?
Ezek a már megszokottnak mondható impulzusok könnyen válthatnak ki menekülési reflexet egy introvertáltból.
Ez pedig a túlnyomórészt extrovertált tulajdonságokat preferáló társadalmunkban okozhat pár kellemetlenséget az introvertáltak hétköznapjaiban.
Hogyan és milyen következmények árán tudnak megküzdeni a sok ingerrel?
Az egyik az, hogy őszintén felvállalva önmagukat és vállalva annak a lehetséges kockázatát, hogy megbántanak valakit, nemleges választ adnak, és kimaradnak valamiből.
Az introvertáltak szuperképességei
Mivel az introvertáltaknál másképp csapódnak le az ingerek, amiket mélyen fel kell dolgozniuk, a „helyükre tenniük”, ezért jobban átlátnak bizonyos helyzeteket.
Kezdeményezés az introvertáltakért
Heyne szerint az extrovertákra berendezkedett világunkban sokszor átsiklunk az introvertáltak erősségei felett, ami hosszú távon a fizikai és mentális egészségüket is veszélyeztetheti.