Hallgatók tudományos és művészeti produktumai – néhány mű, amelynek témája megragadott engem

A 2023-ban megrendezett OTDK-n 83 bölcsésztanuló, összesen 76 pálya munkával indult, közülük számos hallgató ért el első, második, illetve harmadik helyezést. Írásomban egy rövidke válogatást szeretnék ezekről bemutatni, melyekkel rávilágítok a magas szintű tehetséggondozásra, mely egyetemünkön, azon belül is a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karon folyik.

De hogy mi is az az OTDK és egyáltalán minek a rövidítése maga a TDK? Biztosan páran már tudják, ennek ellenére azok kedvéért, akik először hallják ezeket a rövidítéseket, tennék egy rövid kitérőt. A TDK a Tudományos Diákkör rövidítése, ahol a graduális képzés hallgatói különböző kutatómunkákat végeznek, különféle témában és szakterületen. Az OTDK pedig az Országos Tudományos Diákköri Konferenciát takarja, ahol az elkészült pályaműveket bemutatják, valamint megmérettetik. És akkor most következzenek a szerzők, illetve a műveik:

• Hagymás Judit – Csak nem, csaknem, csak azért is, csakazértis? Csak partikulát tartalmazó konstrukciók vizsgálata című pályaművében egy igen érdekfeszítő nyelvészeti témát dolgozott fel, ugyanis a csak kérdéskörét vizsgálta. Érdekesség benne, hogy a nyelvtannak ezen része kevésbé kutatott területnek minősül.
• Virág Anna – Kötőszónak látszik bár, de vannak ellenérvek. A bár újszerű megközelítése címet viselő írásában a bár szóval játszadozik el és fejti ki részletesen mintákkal tarkítva és megmagyarázva, állítása szerint ugyanis a kötőszóként való besorolása megkérdőjelezhető.
• Csanády Nikolett – A kegyes nőtől a honleányig. Takáts Éva életműve a 18–19. század társadalmi folyamatainak tükrében: Takáts Éva neve összeforrt a nőneveléssel, valamint írásaiban sokat foglalkozott a férfiak nőkhöz való helyes hozzáállásával is. Csanády Nikolett munkájában párhuzamba hozza a korabeli társadalmi változásokat a műveivel.
• Simon Rebeka Petra – Readers and Reading in Northanger Abbey: When the Vulgar Reader Enters the World: Őszintén szólva az irodalom a gyengém, szóval ez a pályamű iszonyatosan megfogott, amint megpillantottam Jane Austen gótikus regényének címét benne, a Northanger Abbeyt, ami magyarra fordítva A klastrom titka elnevezést viseli.
• Ignácz Barbara – „The German Dream“. Biberkopf-Darstellungen in Alfred Döblins Berlin Alexanderplatz und Burhan Qurbanis gleichnamigem Film: Szintén irodalmibb Ignácz Barbara írása, aki Alfred Döblins regényét hasonlítja össze a belőle készült adaptációval.
• Hodász Kata – „Ezek a feladatok nem mindennapiak, ezek rendkívül nehéz feladatok.” Pillanatképek a pécsi Állami Gyógypedagógiai Iskola történetéből (1946–1955): Ez a pályamű, mint címe is mutatja a pécsi Állami Gyógypedagógiai Iskola történetével foglalkozik, kiemelve annak kiemelkedő éveit.
• Kovács Dániel – A hivatalviselő elit prozopográfiai vizsgálata Somogy vármegyében 1808 és 1830 között. A hivatali előélet megléte vagy hiánya, a hivatali előmenetel állomásai: Az írás a tisztségviselőket elemzi, ezen belül az alispánokra és főszolgabírókra fókuszálva.
• Bölcz Dóra – Matos Sára Anna – A szexuális erőszak elkövetőinek és áldozatainak megítélése a nemierőszak-mítoszok és a szépségsztereotípiák tükrében: Ez a pályamű az egyik legkomolyabb problémát állítja a középpontba, a szexuális erőszakot, valamint az elkövető és áldozat megítélését. 
• Csányi Edit – A női színlelt orgazmus kapcsolata a szocioszexualitással, pármegtartási stratégiákkal és párkapcsolati elégedettséggel című művében a színlelt orgazmus mögött húzódó pszichológiai tényezőket veszi számba.
• Dudás Barnabás – Süli Pálma – Mi van a dobozban? A lootbox használat lélektana: Ez a pályamű a gamervilágot és pszichológiát ötvözi, hiszen a lootboxok a játékokban lévő kincsesládák, melyeket pénzért vesznek az emberek és amiknek a kinyitásakor valamiféle előnyhöz, meglepetéshez jutnak. Ennek a pszichológiai hátterét tanulmányozták a szerzők.
• Kopunovic Dávid – A reflexív impotencia jelenségének vizsgálata magyar fiatal felnőttek körében: Kopunovic Dávid írásában a magyar 18-29 év közötti felnőtteket vizsgálta politikai szempontból.
• Markó Eszter – Pécs rejtőzködő „bádogvárosa”. Narratívák a lakhatási szegénységről című írásában az önkényes lakásfoglalást vizsgálja meg több aspektusból is.

Kutatásba fogni nem egyszerű és valóban hosszú az út, amíg teljesen elkészül a produktum, de kétségkívül megéri belevágni. És hogy miért? Erre a kérdésre egy másik kérdés a válasz: ki az, aki nem lelkesedik azért, hogy belemerüljön az egyik kedvenc témájába, úgy, hogy utána a kutatási munkája gyümölcsét mások is megcsodálhatják és tanulhatnak belőle?

Grafika: Szabó Dalma