Földünkért
Pontosan 30 évvel ezelőtt, október 21-én indult útjára a világméretű Földünkért kampány, amelynek akkori elsődleges célja a figyelemfelhívás volt az 1992-es Rio de Janeiróban szervezett Föld-csúcsra, a későbbiekben pedig az élővilág megőrzésére.
Biztosan mindannyiótok hallott már a béka és a meleg víz meséjéről. Ha a békát meleg vízbe tesszük, menekülőre fogja, és igyekszik minél hamarabb kiszabadulni. Azonban ha először hideg vízbe tesszük, és fokozatosan melegítjük alatta a folyadékot, akkor állítólag számára észrevétlenül megfő benne. Ez a történet remekül illusztrálja jelenlegi helyzetünket, a fokozatosan romló környezetünkhöz történő hozzászokás veszélyét. A világnap története 1991-re nyúlik vissza, amikor is a dalai láma szavaival kezdetét vette a Földünk védelmében indított kampány (Caring for Earth). /dalai láma/ Az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség), az UNEP (az ENSZ Környezetvédelmi Programja) és a WWF (Természetvédelmi Világalap) közös összefogásával született meg a Földünkért nevet viselő új élővilág-megőrzési stratégia. A dokumentumot az 1992-es riói Föld-csúcs előfutáraként tartják számon, mivel célja a világkonferencia megszervezése volt. Indítványozta számos világegyezmény elfogadását. Rio de Janeiróban például egyezmény született a biológiai sokféleségről, továbbá az ENSZ éghajlatváltozásról szóló keretegyezménye is ehhez kapcsolódik. A későbbiekben szerepe volt az elsivatagosodás elleni egyezmény, valamint az erdőgazdálkodásról és a tengerek védelméről szóló paktumok elfogadásában is. Az elmúlt harminc év alatt töméntelen mennyiségű természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos egyezmény látta meg a napvilágot, például a kiotói éghajlatvédelmi egyezmény, ami 5%-os globális károsanyagkibocsátás-csökkenést írt elő 2020-szal bezárólag (1990-hez képest), ennek ellenére 2010-ig 45%-kal nőtt az emisszió. De az 1991-es Földünkért kampánynak voltak pozitív hatásai, amiket érdemes kiemelni. A Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan jelszó cselekvésre buzdított megannyi embert, aminek hatását ma is érezhetjük a hétköznapokban: a csöpögő csapok elzárása, kádfürdőzés helyett zuhanyzásra váltás, energiatakarékos izzók beszerelése, lakások hőszigetelése, biciklizés iránti megnövekedett kedv, szelektív hulladékgyűjtés és zero waste életmód, húsmentes hétfők, helyi termelőknél vásárolt termékek és a csapvíz preferálása a palackozott vízzel szemben. Grafika: Buda Klaudia Az ökolábnyomunk azonban még így is nagyobb az ideálisnál. A globális túlfogyasztás napja minden évben azt a napot jelöli, amikortól deficitessé válik az emberiség gazdálkodása a természeti erőforrásokkal. Ami ez után a nap után elfogy, azt a természet már nem képes a saját megújulóképessége alapján újból előállítani – írja a Föld Napja Alapítvány. Ha szeretnél utánajárni a saját ökológiai lábnyomod méretének, akkor ide kattintva hasznos linkeket találhatsz a kiszámításához. A nemzetközi nagy szervezetek által megkötött egyezmények és a kormányuk munkája önmagában nem elegendő. Az egyén, a helyi közösségek, civil szerveződések, szervezetek és az önkéntesség együttes erejére is szükség van, a gyakorlati előrelépés csak velük kezdődik csak igazán. Minden egyes ember felelősséggel tartozik a Földért, és minden nap temérdek lehetőség kínálkozik arra, hogy aktívan tegyünk a védelme érdekében. Sok kicsi sokra megy, nem kell tehát hatalmas dolgokra gondolnunk, elég, ha apró lépéseket teszünk. Egy korábbi cikkemben részletesen írtam a bolygót védő hasznos tippekről. Szeretnélek titeket ismét arra sarkallni, hogy fussátok át a Mit tehetsz te egyénileg, hogy lelassítsd a folyamatot? alcím alatt található bekezdést, és válasszatok ki a listából olyan elemeket, melyekről úgy gondoljátok, hogy számotokra is betarthatóak, és képesek lennétek támogatni velük élőhelyünk megőrzését! Rajtad is múlik! /Mahatma Gandhi/A világnap története
„Olyan globális kérdések esetén, mint a Föld megőrzése és igazából minden probléma kezelésekor az emberi tudat a kulcstényező. A külső környezet megváltoztatása érdekében először magunkban kell változtatni. A természeti erőforrások pusztítása a tudatlanságból, a Föld élőlényei iránt tanúsított tisztelet hiányából és a mohóságból származik.”
Mi történt azóta?
2015-ben, a 21. klímacsúcson a világ 195 országa tett ígéretet arra, hogy a tőlük telhető legtöbbet megteszik annak érdekében, hogy 1,5-2 fok alattira korlátozzák a globális felmelegedés mértékét. Azonban azóta sajnos a világ átlaghőmérséklet-emelkedése átlépte az 1 Celsius-fokos lélektani határt.
30 évvel ezelőtt 10 hónap alatt, idén már 7 hónap alatt (július 29-ig) több természeti erőforrást használtunk el, mint amennyit a Föld 12 hónap alatt képes fenntarthatóan nyújtani.
Mit tehetsz te?
A világnap remek alkalom arra, hogy elgondolkodjunk, mit tehetünk egyéni szinten.
„A Föld mindenki szükségletét ki tudja elégíteni, csak a kapzsiságát nem."
