Egy évszázadnyi gyerekkor – idén 100 éves a Disney

Keresve is aligha találnánk olyan embert, aki akár gyerekkorában, akár már felnőttként ne látott volna legalább egy Disney-mesét. Mickey Egér, Donald Kacsa, Goofy – csak néhány név a leghíresebb mesefigurák közül, akiket az amerikai filmstúdiónak köszönhetünk. A szerény körülményekből induló, ám magát világhírű animációs és rajzfilmgyártóvá kinövő Disney az idei év októberében ünnepli alapításának 100. évfordulóját. A jeles alkalomról megemlékezve az alábbiakban következzen néhány érdekesség a kaliforniai óriás közel egy évszázados múltjából.

A történet 1923 nyarán kezdődött, amikor a mindössze 22 éves Walt Disney megérkezett Los Angelesbe szerencsét próbálni. A tehetséges rajzoló és animátor korábban Kansasben igyekezett népszerűsíteni munkáit, de csak mérsékelt sikereket tudott elérni velük. Az angyalok városa azonban meghozta a várt elismerést: nem sokkal érkezését követően eladta első rövidfilmjét, az Alice Csodaországbant, majd szerződést írt alá 6 új epizód elkészítésére. A kisfilmek gyártásához bátyjával, Roy O. Disney-vel közösen megalapították saját vállalatukat, így született meg 1923. október 16-án a Disney Brothers Cartoon Studio, melynek nevét a későbbiekben Roy javaslatára Walt Disney Studióra, majd Walt Disney Productionsre módosították.

Az elkövetkező négy évben Walt főként az Alice Csodaországban-szériával foglalkozott. Csak 1927-ben döntött úgy, hogy áttér egy kizárólag rajzfilmfigurákból álló sorozat készítésére Oswald, a szerencsés nyúl címen. A mese nagy sikert aratott a nézők körében, így Disney ismét munkához látott; előállt egy új, vidám kisegérfigura ötletével, amelyet még ebben az évben elkezdett megrajzolni.

Ekkor még ő maga sem tudta, hogy legendásat alkotott: 1928. november 18-án debütált a Willie Gőzhajó című nyolcperces rövidfilm, melyben a közönség először találkozhatott Mickey Egérrel. A karakter szinte azonnal óriási népszerűségre tett szert, és világszerte gyermekek millióinak csalt mosolyt az arcára.

A Willie Gőzhajó azonban nem csak Mickey Egér debütálásának köszönhetően vált korszakalkotóvá. Ez volt ugyanis az egyik első mese az 1920-as években, amely – maga mögött hagyva az akkoriban egyre inkább elavuló némafilmeket – teljesen szinkronizált hangosfilmként került a mozivászonra.

Mickey Egér első megjelenését számtalan új epizód követte, melyekben napjainkra hasonlóan legendás karakterek jelentek meg: 1928-ban megszületett Minnie Egér és Donald Kacsa, akik Mickey Egérrel karöltve a vállalat szimbólumaivá váltak. Az új alkotások népszerűségének köszönhetően a Walt Disney Productions az 1930-as évekre felvirágzott. Alkotásait nemcsak a közönség, hanem a szakma is jelentős elismerésekkel fogadta: 1932-ben a Silly Symphony című, zenés mesesorozatuk elnyerte a filmipar legrangosabb kitüntetését, az Oscar-díjat. A széria attól számított különlegesnek, hogy ez volt az egyik első színes rajzfilm a piacon. Az 1930-as években a Disney minden évben nyert legalább egy Oscart. A vállalat napjainkra összesen 59 jelölést tudhat magának, melyből 22 díjat sikerült is bezsebelnie.

A fent említett sikerek arra ösztönözték Walt Disney-t, hogy ne csak epizodikus sorozatokban, hanem hosszabb filmekben is gondolkodni kezdjen. Ez úttörőnek számított a korbéli filmiparban, hiszen nem voltak jellemzők a hosszabb animált játékfilmek. 1937-ben, három év munka után elkészült a vállalat első egész estés meséje, a Hófehérke és a hét törpe. A film hatalmas népszerűségnek örvendett belföldön és külföldön egyaránt; megjelenését követően még éveken keresztül a világ legnagyobb bevételt hozó produkciója maradt.

Az új évtizedben a Hófehérkét számos olyan remekmű követte, melyeket ma is szinte mindenki ismer: 1940-ben megjelent a Pinocchio, 1941-ben a Dumbo, 1942-ben pedig a Bambi. Az új játékfilmek sikerét beárnyékolta, hogy debütálásuk ideje alatt tombolt a második világháború, és a Disney hosszú évekre elveszítette nemzetközi piacát. Az 1940-es évek gazdasági nehézségeket hozott a vállalatnak, emiatt nem is álltak elő jelentősebb új produkcióval a nagyközönségnek, mindössze az Egyesült Államok kormányának kérésére készítettek propagandafilmeket az amerikai hadsereg számára.

Grafika: Buda Klaudia

1950-ben jött el ismét a fordulópont, ebben az évben folytatták ugyanis az animációs filmek gyártását. Az 1950-ben debütáló Hamupipőke óriási sikert aratott, és segített a Disney-nek visszatalálni a háború előtti népszerűségéhez és tekintélyéhez. Az ’50-es években készülő újabb sorozatok mellett Walt felismerte, hogy nem csak a mozis vetítések és a televíziós sugárzás állnak rendelkezésre munkái népszerűsítésére.

Gondolkodni kezdett egy olyan koncepción, amely a felnőttek számára is élvezhető.

Ezt az ötletet alapul véve a Disney 1955-ben megnyitotta első tematikus vidámparkját, a Disneylandet Kaliforniában. A park olyan nagy sikernek örvendett, hogy az elkövetkezendő évtizedekben új városokban is megjelent. Napjainkra már összesen 6 Disneyland található a világon: Kalifornián kívül Floridában, Párizsban, Tokióban, Sanghajban és Hongkongban.

Az ezt követő években a Disney tovább virágzott, köszönhetően az olyan filmeknek, mint az 1961-es 101 kiskutya; az 1964-es Mary Poppins vagy az 1965-től futó, mindenki kedvenc medvéjét megfilmesítő Micimackó-széria. A vállalat aranykorának azonban a Disney testvérek halála hosszú időre véget vetett. Az animátoróriás Walt Disney-t 1966 novemberében tüdőrákkal diagnosztizálták, melyben mindössze egy hónappal később életét vesztette. Halálát követően testvére, Roy egyengette tovább közös vállalatuk útját, ám szinte napra pontosan öt évvel később, 1971-ben ő maga is távozott az élők sorából.

Haláluk olyan betölthetetlen űrt hagyott maga után a Disney világában, hogy a cég közel két évtizeden keresztül nem találta helyét a filmpiacon.

Az 1970-es és az 1980-as években a Disney szinte csak vegetált, megszűntek az előtte jellemző kreatív tartalmak, helyettük korábbi alkotásaik újbóli forgalmazásával tartották fenn magukat.

A szomorú, stagnáló időszakból az 1984-ben megválasztott új igazgató, Michael Eisner vezette ki a Disney-t. Eisner új üzleti stratégiával állt elő, melynek célja az volt, hogy minél több filmipari vállalat kerüljön a cég tulajdonába, megszerezve új technológiákat és már ismert franchise-ok forgalmazási és gyártási jogait. Az Eisner vezette éra alatt új nevet adtak a Disney-nek. 1986-tól a Disney hivatalosan The Walt Disney Company néven folytatta a filmgyártást, és azóta is ezt a nevet viseli.

Ebből kiindulva az 1990-es évektől a vállalat intenzív terjeszkedésbe kezdett, csillagászati összegű felvásárlásokkal. Bár Michael Eisner 2005-ben nyugdíjba vonult, a Disney a XXI. században továbbra is a piacszerzésre törekszik. Az egyik legnagyobb és leghíresebb üzletet 2006-ban bonyolították le, amikor megvásárolták az Apple-vezérigazgató Steve Jobstól a Pixart, azt az animációsfilm-gyártót, amelynek többek között a Toy Storyt, a Némó nyomábant vagy épp a Szörny Rt.-t köszönhetjük.

2009-ben a szuperhősfilmeket gyártó Marvelt, 2012-ben pedig George Lucas, a Star Wars-filmek rendezőjének filmstúdióját, a Lucasfilmet szerezték meg, így a napjainkra oly híressé vált Bosszúállókat, és az újonnan megjelent Star Wars-epizódokat is a Disney gyárthatja.

A vállalat legfrissebb szerzeménye a 2019-ben megvásárolt 20th Century Fox. Az ismert hollywoodi filmstúdió megszerzésével több ezer új film és sorozat került a Disney birtokába.

Abból a célból, hogy ezeket a filmeket on-demand is elérhetővé tegye, a vállalat 2019 végén megalapította saját, előfizetés-alapú online streamingfelületét, mely a Disney+ nevet viseli. A Disney+ tavaly nyár óta már hazánkban is elérhető, számtalan filmet és mesét megtalálhatunk rajta, a Walt Disney rajzolta klasszikusoktól a legújabb és legnépszerűbb megjelenésekig.

Ez volt tehát a Disney elmúlt 100 évének rövid története, a kezdetektől egészen napjainkig. Látható, hogy az egy évszázad alatt rengeteg, azóta ikonikussá vált mesét kapott tőlük a nagyközönség.

Nektek melyik a kedvencetek?