Állatok a tudomány szolgálatában
A gondolatot, hogy az állatok ugyanolyan érző lények, mint az emberek, már Darwin felvetette az 1872-ben megjelent Az érzelmek kifejezése az emberben és az állatokban című írásában. A brit parlament ugyanebben az évben hozott először állatkísérleteket szabályozó törvényt, azonban az állatok törvényi szintű védelme csak az elmúlt pár évtizedben vált egész társadalmakat megmozgató témává.
Állatkísérleteket már az ókori görögök és rómaiak is végeztek. A görög feljegyzések Arisztotelészt és Eraszisztratosz orvost említik, akik élő állatokon hajtottak végre boncolásokat, hogy megismerjék a szervek és a keringési rendszerek működését. Azt a gyakorlatot, hogy a sebészek az emberen végzett műtét előtt állatokon gyakoroljanak, az arab származású Avenzoár mutatta be először Európában a 12. században. Ezzel ő és követői nagy szolgálatot tettek az orvostudománynak, ugyanakkor a gyakorlat ma már etikailag erősen megkérdőjelezhető lenne. A 20. század második felében az űrverseny során az első űrhajókkal állatokat lőttek ki a világűrbe. Közülük a legismertebb Lajka kutya és Félicette macska, ez utóbbi túlélte az űrutazást, ám két hónappal később a tudósok elaltatták, hogy az agyában végbement változásokat vizsgálhassák. A század egyik legvisszataszítóbb kísérletét Harry Harlow pszichológus végezte, aki az anyához való kötődést vizsgálta. A kutató feltételezte, hogy a kötődés nem az etetés útján alakul ki, hanem ennek sokkal mélyebb pszichológiai okai vannak. Robert J. White idegsebész is majmokon kísérletezett, fejátültetést hajtva végre, ami után a majom pár napig még életben maradt, és képes volt mozogni és pislogni is. 2022-ben jelent meg Tóth Krisztina A majom szeme című műve, melynek egyik fontos eleme ez a kísérlet. Állatkísérletnek számít minden olyan beavatkozás az élő állaton, ahol nem az állat gyógyítása a cél. Például szervek és szövetek műtéti úton való eltávolítása, az állatok káros anyagokkal való etetése vagy mérgező anyagok hatásának vizsgálata. Napjainkban leginkább a kozmetikai és gyógyszeriparban kísérleteznek állatokkal. A szabályozások hatására azonban ezek száma folyamatosan csökken. Az Unió 2009-ban betiltotta a kozmetikai kísérleteket, és szabályozta a felhasználható állatok számát. Azóta is nagy hangsúlyt fektetnek az életkörülmények javítására; kötelező a fájdalomcsillapítók használata, az állatok stressz-szintjének alacsonyan tartása és minden beavatkozás pontos dokumentációja. Grafika: Rudas-Mekkey Csenge A biotechnológiai módszerek fejlődésével ma már lehetőség nyílik rá, hogy a legtöbb kísérletet kiválthassák számítógépes modellek, chipek vagy transzgenikus (genetikailag módosított – a szerk.) technológiák használatával. Egy másik, egyre szélesebb körben terjedő megoldás a „microdosing” (reakció kiváltása alacsony dózis beadásával – a szerk.), melynek segítségével már lehetőség nyílik az embereken való kísérletezésre. Így az állatokat akár teljesen ki lehet vonni a gyógyszeres kísérletekből. Az is nagy előrelépés, hogy a medikusok ma már internetes 3D-s modelleken gyakorolhatják a boncolást. Magyarországon ezzel a Turbine AI gyógyszerlabor foglalkozik. A közösségi oldalaknak és egyéb internetes fórumoknak hála ma már egyre nagyobb figyelmet kap a probléma. Az állatvédő szervezetek felemelik a hangjukat a méltatlan bánásmód ellen. Például az amerikai PETA (People for the Ethical Treatment of Animals – a szerk.) és a White Coat Waste Project az adófizetők pénzének állatkísérletekre fordítása ellen léptek fel sikeresen. Internetes listákon rendszerezték a kísérleteket továbbra is folytató és nem folytató cégeket. A cruelty-free márkák közé tartozik például a Dove, az Ecover, a LUSH és a Catrice. Az AXE, a L’Orèal és a Dior továbbra is végez állatok bevonásával kísérleteket. A témában több film is készült. Közülük az egyik legnagyobb médiavisszhangot Taika Waititi 2021-es, mindössze négyperces kisfilmje, a Save Ralph kapta, melyben egy laboratóriumi nyúllal készítenek interjút, aki látszólag hálás amiatt, hogy ezt a „munkát” végezheti. Ennek bizonyítására újszülött rézuszmajmokat elválasztott az anyjuktól, akiket úgynevezett szőranyákkal helyettesített. Az így felnevelkedő kicsinyek később sokkal agresszívebbek lettek, és a szociális képességeik is visszamaradottak voltak.
Az állatvédelmi elveket a 3R jegyében hozták meg: replacement, reduction, refinement, azaz helyettesítés, csökkentés és tökéletesítés. Ez kimondja, hogy ha lehetőség van rá, és ugyanazt az eredményt lehet elérni, akkor a nem állati módszert kell választani. A tudósoknak törekedniük kell arra, hogy kevesebb állat felhasználásával ugyanannyi információt tudjanak összegyűjteni. Végezetül, a kísérletben részt vevő állatok testi-lelki egészségére különös gondot kell fordítani.
Ralphot hallgatva feszélyezve érezzük magunkat a bemutatott és az igazi valóság ellentéte miatt.
Az állatkísérletek 98%-át rágcsálókon, egereken, patkányokon és nyulakon végzik. Ezeket az állatokat kártevőknek tartják, és ellenszenvvel viseltetnek irántuk. Így a kutyusok és cicák mellett sokan elfeledkeznek róluk, amikor a kísérletekben részt vevő állatokról van szó. Ezek a kísérletek a tudományt szolgálják, mégis felmerül a kérdés, hogy ezeknek a teremtményeknek a szenvedése vajon szolgálhatja-e az ember túlélését. Minden élőlénynek joga van a fájdalommentes, szabad élethez.
