A nemzetiségek napja és a multikulturális nevelés fontossága
A kisebbségbarát társadalmi légkör kialakítása és fenntartása miatt az ENSZ Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbséghez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozata elfogadásának napját 1995-ben a magyar kormány a kisebbségek napjává nyilvánította. Ezt követően 2012-ben az Országgyűlés december 18-át a nemzetiségek napjává nevezte át. Ezen a napon minden évben országszerte számos rendezvényt tartanak. Sokszor hajlamosak vagyunk arra, hogy saját kultúránk normáit, értékeit és szokásait standardként értelmezzük, és a miénken kívül eső kultúrákra a saját tanult mintáink alapján nézzünk. A saját kultúránk módszereit tartjuk jónak és követendőnek a többi megoldásaival szemben. Amikor nem tudunk elvonatkoztatni a már tanult mintáktól és megrögzött szokásainktól, akkor a más kultúrák szemlélése gyakran vezethet félreértésekhez vagy akár komoly konfliktusokhoz is. Grafika: Zalai Dalma Az embernek nem veleszületett tulajdonsága az előítéletes gondolkodás, a szocializáció során sajátítja el azt, amit a közvetlen környezetéből érkező kulturális-társadalmi minták és modellek hatására tudatosan vagy tudattalanul vesz át és sajátít el. A család, majd később az iskola, a kortárscsoportok, a munkahelyi közösségek és a médiából érkező információk is hatványozottan sokat tesznek az előítéletek megszilárdításáért, ugyanakkor azok leépítésért is. A szülők gondolkodása és nevelése van a legnagyobb hatással a felnövekvő gyermekre a nép-, valamint embertcsoportokra vonatkozó ítéletek kialakulását és megszilárdulását tekintve. Az emberekben ugyanis van egy belső késztetést a konformitásra, arra, hogy hasonlítsunk a körülöttünk élőkre, alkalmazkodjunk a környezetünk által elfogadott normákhoz. Van bennünk egy hajtóerő azzal kapcsolatban, hogy átvegyük külső környezetünk mintáit, normáit és vélekedéseit. Az előítéletesség kéz a kézben jár a gyermeknevelés módjával. Adorno és munkatársai megfigyelései szerint a túlzott szigorban, engedelmességet priorizáló családi légkörben felcseperedő gyermekek körében valószínűbb az előítéletes viselkedés megjelenése. Ezzel szemben a szeretetteljes, engedékeny, biztonságos családi légkör csökkenti az előítéletes viselkedés megjelenésének esélyét, helyette inkább a türelem, tolerancia és a jóindulat jellemző. Persze nem minden a családokon és a szülőkön múlik, az iskola is legalább akkora szerepet játszik a probléma kiküszöbölésében. A hazánkban még egészen újszerűnek számító fogalom a nyugatibb országokat már régebben meghódította, a világhálón pedig ezért rengeteg multikulturális oktatással kapcsolatos tananyag, óravázlat, segédanyag, cikk, filmajánló és kutatás lelhető fel. Ez a nevelésfajta magában hordozza a megannyi gondolkodásmód értékként való szemléletét, ami természetesnek veszi az emberi gondolkodás és kultúra sokféleségét. A multikulturális oktatásra jellemző a minden csoporttal szembeni befogadás, amiből senki sem rekeszthető ki, ami mindenki számára – a többségi diákok számára is – hasznos értéket képvisel. Minden idézet Torgyik Judit és Karlovitz János Tibor Multikulturális nevelés című publikációjából származik.Nemzetiségek napja
Ekkor kerül átadásra például a Nemzetiségekért díj is, amit a nemzetiségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és határon túli személyek és szervezetek kaphatnak meg.
Nemzeti kisebbségek hazánkban
A többségben lévők kulturálisan, gazdaságilag és politikailag is domináns helyzetben vannak, miközben a kisebbségi csoportok ezek hiányában vannak jelen.
Mi nehezíti meg a befogadásukat?
A kulturális rendszerünk egyfajta kényelmes és biztonságos irányt mutat nekünk, de ezzel együtt be is határolja gondolkodásunkat, érzelmeinket és viszonyulásunkat, illetve megszabja a viselkedésünket.
Előítéletek
Mire iskoláskorba lép, már rendelkezik pár sztereotípiával, amelyet akár az utánzás révén is eltanulhatott a szüleitől vagy családjától. Ettől azonban természetesen nem az adott gyermek a hibás.
Előremutató megoldás: gyermekkorban kezdődő érzékenyítés
A multikulturális nevelés nagyban enyhítené az előítéletességet.
„A világ számos országaiban rendeznek különféle programokat a különböző etnikai csoportok széles körének érintésével annak érdekében, hogy a tanulókat felkészítsék az etnikailag sokszínű társadalomban való hatékony részvételre, remélve, hogy segítséget tudnak nyújtani diákjaiknak, s hogy hozzájárulnak a különböző kisebbségek közötti békéhez, megértéshez, és nem utolsó sorban egymás kölcsönös elfogadásához.”
Könyvekkel, filmekkel könnyedén megérinthetőek az emóciók, könnyebben kiváltható empátia és katarzis, ha egy kirekesztésre ítélt személy vagy csoport tragikus történetét ismertetjük meg a gyerekekkel.
„Az aktív részvétel, a hallgatók intenzív bekapcsolása a kisebbségek megismerésének folyamatába jelentheti a leginkább megfelelő módszert az előítéletek oldására, a nyelvi, etnikai és egyéb kisebbségekkel való iskolai találkozásra történő felkészítésben. Az előítéletekkel való szembenézés azonban sohasem lehet egyszeri alkalom, sokkal inkább hosszú távú, rendszeres és csoportos képzést kell, hogy jelentsen.”
