A gyermekek világnapja
A gyermekek érdekeinek védelmében a jog eszközeivel hosszú időn át nem lehetett nemzetközi viszonylatban kiállni. A XIX. Század általános jellegzetességeként említhető a gyermekbántalmazás és -kizsákmányolás. A korra jellemzően a gyermek szorosan a szülőhöz tartozva, a társadalom által gondviselője tulajdonaként tekintve élte mindennapjait egészen felnőtté válásáig. Egy brit humanitárius, Eglantyne Jebb azonban elhatározta, hogy változtat az akkori állapoton. Húgával megalapították a Save the Children nemzetközi gyermekjogi szervezetet, majd pedig 1923-ban kiadta a gyermekek jogainak nyilatkozatát, melyet 1924-ben elfogadott a Népszövetség. Ezt a nyilatkozatot ma Genfi Nyilatkozat néven ismerjük. Ez volt az első olyan nemzetközi dokumentum, mely tartalmazza a gyermekjólétet biztosító alapvető jogokat. Ilyen volt például a gyermek megfelelő módon való fejlődéséhez szükséges anyagi és szellemi közeg biztosítása, éhező gyermek táplálása, beteg gyermek ápolása, árvák és elhagyatottak összegyűjtése és megsegítése, katasztrófa esetén elsőként való kimentésük. A Genfi Nyilatkozat azonban minden jogi alapját elvesztette a Népszövetség feloszlásakor. Több mint 30 év elteltével, hosszú évek előkészítése után az ENSZ 1959 novemberében újabb gyermekjogi nyilatkozatot fogadott el. Ez a nyilatkozat már tartalmazott olyan jogokat, mint névhez, állampolgársághoz, illetve ingyenes alapfokú oktatáshoz való jog. A dokumentum ugyan világszerte ismert volt, de az azokban foglalt jogok alkalmazása még mindig nem volt kötelező érvényű. A Gyermekjogi Egyezmény tervezete és kidolgozása 1979-hez köthető, amikor is azt a lengyel kormány az ENSZ közgyűlése elé terjesztette. Ezen az okiraton szignifikáns módosításokat hajtottak végre, így kibővítve az abban foglaltakat. Ezt követően több hivatalos szerv is megvizsgálta a dokumentumot, annak érdekében, hogy az kulturálisan, politikailag és gazdasági szempontokat is tekintve kompatibilis legyen védelmi szintjének csökkenése nélkül és mindenféle nemzetiség számára. Az egyezményt 1989-ben elfogadták, így a folyamat a következő fázisba léphetett, aminek köszönhetően 1 éven belül 20 állam ratifikálta az egyezményt, ami így hatályba is léphetett. Napjainkban az UNICEF pedig már több mint 190 országban van jelen. A Földön jelenleg 2 milliárd gyermek él, akik a társadalom 27 százalékát alkotják. Sorsunk nagyrészt az ő kezükben van, hisz mind tudjuk, hogy a gyermekek képviselik a jövőt. A felelősség viszont, hogy ők milyen jövőt alkotnak, a mi kezünkben van. Napjainkban nem csak az afrikai, illetve háborús területeken élő gyermekek sújtottak szegénységgel, éhezéssel és nélkülözéssel. Ezen sürgető problémák jelen vannak az iparilag fejlett, megfelelő infrastruktúrával rendelkező városokban és a vidéki kistérségekben is. Ennélfogva a világnapon összegyűlt civil szervezetek és önkéntesek célja, hogy a hátrányos helyzetben élő gyermekek kiszolgáltatottságára és védelmezésük fontosságára felhívja a figyelmet. Szeptember 20-án globálisan rengeteg rendezvényt, vetélkedőt, versenyt rendeznek a gyermekeknek és szüleiknek, és szívesen látnak minden érdeklődőt, akik segítenének. Grafika: Lévai Fanni A magyarországi szervezet – mely már több mint 45 éve működik – elsősorban adományokat gyűjt a súlyos alultápláltságban, tiszta ivóvíz hiányában szenvedő, konfliktus vagy természeti katasztrófa sújtotta területen élő gyermekek számára. Gyermekvédő programjaik a következő célokért küzdenek:A gyermekjogok történelméről
Milyen szerepet tölt be a világnap?
Magyarországon többfelé rendeznek programokat ezen napon, melyek keretei között igyekeznek hangsúlyt fektetni a gyermekeket érintő aktuális problémákra, mint például a gyermekkori traumák, online bántalmazás, a szülők válásának hatása, pozitív szülőség és természetesen a gyermekjogok.
Mit tesz az UNICEF hazai szervezete?
Mit tehetsz te?
