145 éve, 1877. november 22-én született az az ember, aki vénülő kezével fogta meg szerelme kezét, aki a nesztelenül suhanó párizsi őszt figyelte, Ady Endre. Lédával való zűrzavaros viszonya mellett híres volt sajátos, egyszerre hazafias és haladó nézeteiről és tenni akarásáról, amelyek miatt a 20. század eleji magyar nyilvánosság egyik legmegosztóbb szereplője volt. A betegeskedő költő és újságíró 1919. január 27-én hajtotta végső álomra a fejét, teste a Fiumei úti sírkertben nyugszik. A sírkertben, ahol múltunk darabjai kirakószerűen érnek össze.
„Emberi joga a nőnek, hogy tanulhasson, hogy szellemét kiművelhesse, és ezzel emberi értékét emelje” (Beke Manó)
127 évvel ezelőtt, 1895 novemberében Ferenc József rábólintott egy előterjesztésre, amely hatalmas felfordulást okozott Magyarországon. December 19-én pedig hatályba is lépett a királyi rendelet, miszerint az ország egyes egyetemein a nők is megkezdhetik tanulmányaikat. A rendelet megszületésének azonban viharos előzményei voltak, cikkelyezése után pedig még hosszú évekig folytatódott a harc azért, hogy a nők a merőkanál és a seprű mellett a diplomájukat is a kezükben tarthassák.
Hiánypótló kerekasztalt rendeztek a háborúról és a kor egyéb kríziseiről október 5-én a BTK B épületének 407-es termében a BTK HÖK és a PSZIESZTA szervezésének köszönhetően. A következőkben egy szubjektív összefoglalását olvashatod Dr. Putz Ádám, Dr. Vörös Zoltán és Takács Bálint beszélgetésének.
Jelenlegi, színes emberi kapcsolatokkal teli világunkban számtalanféle emberrel találkozhatunk és tölthetünk el időt. Sokan közülünk eltérő társas preferanciákkal rendelkeznek, és különbözőképp élik meg a szociális helyzeteket. Az introvertáltak külső szemlélőként sokszor zárkózottnak, maguknak valóak, nehezen kezelhetőnek tűnhetnek, mivel nem úgy lubickolnak egy-egy csoportos eseményben, mint ahogy azt a mai világ elvárja tőlük. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ők teljesen ki akarnának maradni minden szociális élményből és magukon kívül senkivel sem töltenek szívesen időt, csak másképp élik meg ezeket a szituációkat. Cikkünkben bővebben olvashatsz arról, hogy miként érik az introvertált személyiségeket a mindennapi hatások, hogyan alkalmazkodnak társas helyzetekben és milyen kiemelkedő tulajdonságokkal bírnak.
1922. január 3-án született Budapesten Kossuth- és József Attila-díjas költőnk, Nemes Nagy Ágnes, aki emellett műfordítóként és esszéíróként is tevékenykedett. Nemes Nagy Ágnes a '70-es, '80-as évek egyik legkiemelkedőbb alakja volt a magyar irodalomban, a Digitális Irodalmi Akadémia 1998-ban posztumusz tagjává választotta. Neve talán a gyerekversei miatt a legismertebb, hiszen szavalóversenyeken és már az általános iskolások óráin is gyakran előkerülnek költeményei. Cikkemben megpróbálom bemutatni, milyen életet élt és milyen meghatározó szerepet töltött be a magyar irodalomban.
Sólyom Olga a legvagányabb 84 éves néni, akivel életemben találkoztam. Megállapításom nem(csak) a hölgy divatos szemüvegén, tűzpirosra festett körmein vagy az okostelefonján, hanem a személyiségén (is) alapszik. Egyébként külkereskedelmi tanulmányokat folytatott, 42 évesen doktorált, 70 évesen kezdett el olaszul tanulni, sokáig önkénteskedett a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány segélyvonalánál és beszélgetésünk után éppen bridzselni sietett. Könnyű élete volt, gondolhatnánk, ám a feltételezés finoman fogalmazva is helytelen; Olga ugyanis zsidó, 10 éves volt a holokauszt idején, családja kétharmadát kiirtották. Az átélt borzalmakról máig nehezen beszél, ám úgy gondolja, történeteivel tartozik az új generációnak. Rengeteget tud mesélni, de mégis azt szereti, ha vannak kérdéseink, ha a tragédiát és az azt megelőző időket velünk közösen értelmezheti. Kérdéseim azok voltak bőven, a válaszokat pedig egy életre elraktározom magamban. Életöröm, (ön)irónia és világ iránti nyitottság olyan elegyével találkozhattam, amit nemhogy a nyugdíjas korosztály, de a mi generációink is bőven megirigyelhet.
Archív interjúnk Sólyom Olgával.
Nem egyszerű szakmát választ, aki tanárnak megy. Talán nem is szakmának kellene nevezni, hanem inkább hivatásnak. Hasznos, ha egy jövendőbeli pedagógus – mint jómagam – el tud beszélgetni egy tapasztalt tanárral. Interjúmban a székesfehérvári Kodolányi János Gimnázium tanárát, Magyar Juliannát kérdeztem a több mint 15 éves tanári pályájáról.
A fogyatékosság hete programsorozat keretében a Kerek Világ Alapítvány látogatott el a pedagógia szakos hallgatókhoz. Interaktív előadásuk a Társadalmi szemléletformálás címet kapta. A Kerek Világnál dolgozó Zsuzsa beszélt az alapítvány életéről és céljairól, valamint kollégái, Evelin és Balázs segítségével interaktív játékokon keresztül mesélt nekünk mindennapi tapasztalataikról is.
A PTE BTK Rókus utcai campusán az Emberség Erejével Alapítványnak köszönhetően került megrendezésre az élő könyvtár, 2021. november 17-én. A tolerancia nemzetközi napja alkalmából nyitott könyvekkel és emberi történetekkel találkozhattunk, és az előítéleteinkkel is szembenézhettünk.
Közösségi tereink gyakran megtelnek zenével, és talán még gyakrabban irodalommal, magasröptű gondolatokkal, de nem ritka az az alkalom sem, mikor e kettő vegyül. Ám az összművészeti est hiánya szerencsére hamar pótlásra került, és nemsokára már a harmadik lehetőség adódik a művészlelkek számára, hogy megcsillogtathassák tehetségüket. Kaszás Gergővel, az ésatöbbi rendezvénysorozat egyik megálmodójával és főszervezőjével a kezdetekről, a jelenről és a jövőbeli terveiről beszélgettem.
Első alkalommal rendezik meg a fogyatékos emberek hete nevű programsorozatot november 29. és december 2. között a fogyatékos emberek világnapjának alkalmából. Az érdeklődők számára vásárok és egy nyitott, eljátszott per lesz látogatható. A szervezők a hangsúlyt a szemléletformálásra helyezték több civil szervezettel együttműködve. A tematikus hétről Magdali Csabával, a Támogató Szolgálat vezetőjével, az egyik szervezővel beszélgettem.
Pontosan 30 évvel ezelőtt, október 21-én indult útjára a világméretű Földünkért kampány, amelynek akkori elsődleges célja a figyelemfelhívás volt az 1992-es Rio de Janeiróban szervezett Föld-csúcsra, a későbbiekben pedig az élővilág megőrzésére.
A Nemzetközi Tengerészeti Világszervezet 1979. novemberi, XI. közgyűlésének határozata alapján minden évben szeptember utolsó vasárnapján ünnepeljük a tengerészeti világnapot. Ezen a napon globálisan emlékeznek meg a tengereken és óceánokon életüket vesztett tengerészekről és civilekről, de a szervezet fontos célkitűzése az is, hogy felhívják a figyelmet a biztonságos hajózásra és a tengeri környezet védelmére.
The 18th of September 2021 was a memorable day for the LGBTQ+ community in Hungary because this was the first time a freedom march for the community took place beyond Budapest. This was the first time in the history of Hungary that such an event took place in Pécs because previously; Budapest was the common locale for hosting similar events including the Budapest Pride.
Flach Richárd a pécsi Nagy Lajos Gimnázium után egyetemünk pszichológia szakára jelentkezett, ahol 2019-ben szerezte meg diplomáját. Egyetemi tanulmányai alatt egy félévet Helsinkiben töltött, tapasztalatai hatására eldöntötte, hogy többet szeretne foglalkozni az öngyilkosság témájával. Ennek egyik fő oka az volt, hogy a 70-es, 80-as években Finnország és Magyarország mutatta a legkétségbeejtőbb adatokat az öngyilkossági statisztikában Európán belül. Richárd jelenleg PhD-hallgató, az öngyilkosság témakörében kutat, de azon belül is a nem szuicidális önsértés területén szeretne bekapcsolódni a neves magyar kutatók mellé.
Múlt csütörtökön, szeptember 2-án elhunyt Mikisz Theodorakisz görög zeneszerző, politikai aktivista, a görög nép ünnepelt hőse. A 96. évét betöltött zeneszerző mind szakmai, mind közéleti tevékenységével maradandó emléket hagyott ránk.
88 éves korában elhunyt Jean Paul Belmondo a francia újhullám legendás színésze, akit nagyjából száz filmben és negyven színházi szerepben láthatott a közönség. Egyszerre volt sztár és kiváló színművész, aki a drámai és vígjátéki szerepekben egyaránt brillírozott.
Az egyetem szíve, a BTK-s élet színfoltja a Szenes Klub. Ez az a hely, ahol összeér a tanulás a szórakozással, a pihenés a feltöltődéssel, a hétfő esti bulik a kedd reggeli kurzusokkal. 1972-ben nyílt meg egy szenespince átalakításával, és nőtte ki magát Magyarország egyetlen olyan (elsősorban egyetemi) szórakozóhelyévé, amely teljes mértékben a kar, azon belül a hallgatói részönkormányzat üzemeltetése alatt áll.
Idén pedig új köntösbe öltözött a klub: egy év kihagyás után egy friss, ropogós külső és a megszokott családias, szeretetteljes hangulat várja vissza a hallgatókat.
2021 nyarán a Partizán másodszor is megszervezte saját színházi találkozóját, a PASZT-ot (Partizán Színházi Találkozó). A virtuális fesztivál egy héten keresztül kínál tematikus programokat, melyek a hazai színházi, előadóművészeti élet kurrens kérdéseire, aggályaira fókuszálnak. Cikksorozatunkban az idei beszélgetések közül válogatunk.
2021 nyarán a Partizán másodszor is megszervezte saját színházi találkozóját, a PASZT-ot (Partizán Színházi Találkozó). A virtuális fesztivál egy héten keresztül kínált tematikus programokat, melyek a hazai színházi, előadóművészeti élet kurrens kérdéseire, aggályaira fókuszáltak. Cikksorozatunkban az idei beszélgetések közül válogatunk.
Július 17-én elhunyt Ráday Mihály operatőr, művészettörténész, a Budapesti Városvédő Egyesület alapítója, tiszteletbeli elnöke, a nagy sikerű Unokáink sem fogják látni című televíziós műsor szerkesztő-operatőre és műsorvezetője, aki az épített örökségünk védelmében tevékenykediett több évtizede. Írásunkkal rá emlékezünk.
A szexedukációról nekem mindig egy dekoratív egyetemista lány jut eszembe, aki tartott egy előadást a nem kívánt terhességekről, válogatott nemi betegségekről és arról, hogy hogyan is kell felhúzni a gumit, mindezt egy nyolcadikos osztályfőnöki óra keretein belül. Mondhatom, nem ez volt életem legmegdöbbentőbb negyvenöt perce, hiszen az elhangzott információknak csak egy elhanyagolható része volt újdonság az osztály számára. Mint kiderült, nem ez a legrosszabb forgatókönyv. Bárkivel beszélgettem a témában, mindenki feszengő védőnőkről, megszeppent biológiatanárokról számolt be, egy-, maximum kétalkalmas, száraz, kínos, gyakran egészen konzervatív előadásokról, amiken több kérdés merült fel, mint amennyi válaszra talált.
A már túlságosan is sokat emlegetett koronavírus-járvány az egyetemisták közül talán a külföldi utazásra pályázókat, és az őket segítő szervezeteket érintette a legsúlyosabban. Ayesha Ali, az AIESEC Pécs elnöke azonban egy pillanatra sem torpant meg, egyben tartja a csapatot, online workshopokat szervez, eközben örök derűjét és optimizmusát átragasztja a környezetére is. Ayeshával a külföldi tapasztalatok fontosságáról, az AIESEC működéséről beszélgettünk, valamint arról, hogy a fiatalok is tudnak komoly változásokat hozni a világba.
Rendkívüli. Az elmúlt bő két hónap talán egyik legtöbbet emlegetett kifejezése. Gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra megváltozott minden. Vannak, akiknek csak apróságokat jelentett ez a változás, míg olyanok is akadnak, akiknek teljesen új mederbe terelődött az életük. S bár lassan, óvatosan kezdenek a dolgok visszaállni a rendes kerékvágásba, bizonyos mozzanatok talán már sosem lesznek a régiek. Egy azonban biztos: amíg a média válságtól, tragédiáktól (volt) hangos, addig mi mindannyian kicsit elcsendesedtünk és átgondoltunk bizonyos tényezőket az életünkben. Erről az időszakról beszélgettem olyan, számomra inspiráló emberekkel, akik az élet legkülönbözőbb területein állják meg helyüket nap mint nap.
Négyrészes interjúsorozatunk első részében Dr. habil. Glózer Rita egyetemi docenssel, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének oktatójával beszélgettem.
pécsibölcsész
